Történet
Európa Kulturális Fővárosai (1985-1999)
Jogszabályi háttér
Az eseménysorozat által követendő célok
A pályázóval szemben támasztott elvárások
Hogyan történik a városok kiválasztása?
Európa Kulturális Fővárosai (2000-2019)
Magyar vonatkozás
Internetes források
Történet
Az Európai Unió 1992-ig, a Maastrichti Szerződés
aláírásáig nem emelte közösségi
szintre a kulturális politikát. Mindez persze nem jelenti azt, hogy a
kultúra, a kulturális programok és kezdeményezések jelentőségének felismerése és a szektor támogatása ne jellemezte volna a közösségi gyakorlatot a
kilencvenes éveket megelőzően is. Egyre nyilvánvalóbb lett, hogy az integráció elfogadtatása az európai polgárokkal szorosan összefügg azzal, hogy a
helyi kultúrák és a közösség között milyen kapcsolat épül ki, sikerül-e megvalósítani a "polgárok Európája" kifejezés által sugallt "emberközeli"
integrációs közösséget. Ebben a törekvésben fontos szerep hárul a kultúrára is.
Ennek eredményeként az Európai Parlament már 1974-ben határozatban rögzítette az európai kulturális
örökség védelmének fontosságát, majd a nyolcvanas
években útjára indította az Európa Kulturális Fővárosa kezdeményezést, melyet 1992-től az Európai Kulturális Hónap rendezvénysorozat
követett. Ezen akciók és programok - beleértve az Európa Kulturális Fővárosa projektet is - 2000 februárja óta a Kultúra 2000, a kulturális
szféra egyetlen uniós keretprogramjának részei.
Az Európa Kulturális Fővárosa kezdeményezés Melina Mercouri görög kultuszminisztertől ered, aki 1983-ban, a kulturális miniszterek athéni
találkozóján kifejtette, hogy a művészetek és a kultúra támogatása nem kevésbé fontos, mint a gazdaság fellendítését célzó intézkedések, s a
kulturális szektor sokkal nagyobb figyelmet érdemel a Közösség részéről. Beszélt arról, hogy a népek közeledésének feltétele egymás kultúrájának
megismerése, s felvetette, hogy jelöljenek ki minden évben egy európai várost Európa Kulturális Városává. A kezdeményezés nyomán minden évben egy
város, s azon keresztül egy ország és annak kultúrája válik ismertté a többi európai ország és lakosai számára, hozzájárulva így a kulturális
sokszínűség fenntartásához, s a közös kulturális örökség megőrzéséhez. A hazájában sikeres színésznőként ünnepelt miniszter szavai meghallgatásra
találtak, s a Tanács 1985 nyarán elfogadta a programtervezetet: az első Európai Kulturális Város még ugyanebben az évben Athén lett. Az
elnevezést 1999-ben Európa Kulturális Fővárosára változtatták, a cím elnyerésére azonban nemcsak fővárosok pályázhatnak.
Európa Kulturális Fővárosai (1985-1999)
|
Év |
Európa Kulturális Fővárosa |
Ország |
|
1985 |
Athén |
Görögország |
|
1986 |
Firenze |
Olaszország |
|
1987 |
Amszterdam |
Hollandia |
|
1988 |
Berlin |
Németország |
|
1989 |
Párizs |
Franciaország |
|
1990 |
Glasgow |
Skócia |
|
1991 |
Dublin |
Írország |
|
1992 |
Madrid |
Spanyolország |
|
1993 |
Antwerpen |
Belgium |
|
1994 |
Lisszabon
|
Portugália |
|
1995 |
Luxembourg
|
Luxemburg |
|
1996 |
Koppenhága
|
Dánia |
|
1997 |
Szaloniki
|
Görögország |
|
1998 |
Stockholm
|
Svédország |
|
1999 |
Weimar
|
Németország |
Jogszabályi háttér
1999. május 25-én az Európai Unió Tanácsa (
Miniszterek Tanácsa) és az Európai Parlament az 1419/1999
sz. EK határozatban emelte közösségi szintre a
programot. A dokumentum meghatározza a 2005-2019-es időszakra vonatkozó szabályozási kereteket.
Az eseménysorozat által követendő célok
Az európai kultúrák gazdagságának, sokféleségének és közös jegyeinek hangsúlyozása, valamint -egymás jobb megismerésének ösztönzése, nevezetesen:
- azon közös európai művészeti mozgalmak és stílusok előtérbe helyezése, amelyek létrejöttében a város kiemelkedő szerepet játszott vagy jelentős
mértékben hozzájárult;
- segítségnyújtás azon események megrendezéséhez, amelyekbe a tagállamok más városainak a kultúra területén tevékenykedő személyiségei is
bevonhatók,
és amelyek tartós kulturális együttműködésre vezethetnek, illetve az Európai Unión belüli ilyen jellegű mozgalmak támogatása;
- az alkotómunka támogatása és fejlesztése;
- a lakosság minél nagyobb hányadának mozgósítása és minél szélesebb körű részvételének biztosítása;
- az Unió állampolgárai fogadásának és a különféle eseményekre vonatkozó információk - a multimédia minden formájának felhasználásával történő -
lehető legszélesebb körű terjesztésének támogatása;
- az európai kultúrák és a világ más kultúrái közötti párbeszéd ösztönzése;
- a városban rejlő történelmi örökség, az építészeti alkotások megismertetése és a városi életminőség javítása.
A pályázóval szemben támasztott elvárások
(az 1419/1999 sz. EK határozat, 5. cikk; II. melléklet)
Az Európa Kulturális Fővárosa címre aspiráló városoknak pályázatukban ki kell emelniük, hogy milyen helyet foglalnak el Európa kulturális és művészeti
palettáján, be kell mutatniuk saját kultúrájukat és kulturális örökségüket, s víziójukat tekintve ismertetniük kell elképzeléseiket arra vonatkozóan,
hogy az európai és globális folyamatokban milyen szerepet kívánnak játszani.
Alapvető elvárás a pályázókkal szemben, hogy jelentős építészeti kultúrával, sokrétű és innovatív kulturális élettel rendelkezzenek, s a városban a
multikulturális együttélés magas foka valósuljon meg.
Ami a pályázatban szereplő programokat illeti, az eseménysorozatnak túl kell mutatni az ún. hagyományos fesztiválok keretein. Ez nemcsak azt jelenti,
hogy jóval tágabb időszakra, egy egész évre kell programokat biztosítania, hanem azt is, hogy mindeközben a kultúra valamennyi szegmensét meg kell
jeleníteni, úgymint előadóművészet, képzőművészet, irodalom, vallás, sport, oktatás, gasztronómia stb. Alapvető követelmény a minél szélesebb körű
közönség bevonása az újszerű eszközök (ld. multimédia, audiovizuális eszközök) és a többnyelvű megközelítés alkalmazása révén. A művészi minőség, a
sokoldalúság és az innovativitás már a programsorozat koncepciójának megtervezésekor kiemelt szerepet kell, hogy kapjon, mint ahogyan az elképzelésnek
igazolnia kell a különféle művészeti ágak és a kutatás-fejlesztés együttműködését, a közterek használatát, s a befektetői tőke bevonásának képességét
is.
Az európai integráció számos területén megjelenő alapelv, a regionalitás elve a Kulturális Fővárosok rendezvénysorozat esetében is megkerülhetetlen.
Az esemény programjainak hozzá kell járulnia a gazdasági, szociális és infrastrukturális különbségek csökkentéséhez.
Az elbírálás során nagy hangsúlyt fektetnek a beérkezett pályamunkák európai, illetve Európán kívüli vonatkozásaira, s a döntést pozitívan
befolyásolhatja, ha a pályázó város programjait saját történelmének vagy kultúrájának egyes jelentős eseményei, személyiségei köré szervezi, vagy
olyan speciális programokat tervez megvalósítani, amelyek révén a művészetek közelebb hozhatók a fiatalokhoz.
Hogyan történik a városok kiválasztása?
(az 1419/1999 sz. EK határozat, 2. cikk; COM(2003) 700 final: az
Európai Bizottság 2003. novemberi
17-i módosító javaslata)
A városok kiválasztása 2000-ig alapvetően kormányközi megegyezéseken alapult, ettől az évtől kezdve azonban a rendszer több szempontból is
megváltozott. Egyfelől sokkal inkább közösségi szintre helyezték a kezdeményezéssel kapcsolatos döntéshozatalt, a jelenlegi gyakorlatban a
tagállamoknak lehetőségük van annak eldöntésére: csak egy városukkal pályáznak a címre, vagy több várost
is megjelölnek. Fontos mérföldkő a program
történetében a 2005-ös év is, ekkortól ugyanis egy rotációs rendszer lépett életbe a kiválasztásnál, s ettől az évtől - a 2004-es bővítésre reagálva
- a már kiválasztott tagállamok mellett az újonnan csatlakozók is pályázhatnak a cím elnyerésére, s így 2009-től úgynevezett tandem-rendszerben egy régi és egy
új tagállam adja az Európai Unió azévi két kulturális fővárosát.
A kiválasztás során a tagállamok megküldik a címre alkalmasnak ítélt városok pályázatait az Unió intézményeinek (Parlamentnek, Tanácsnak,
Bizottságnak,
Régiók Bizottságának). A Bizottság feladata, hogy felállítsa azt a hét főből álló
nemzetközi ítélőfórumot, amely a kiválasztást végzi, s
amelynek tagjait az imént említett uniós intézmények delegálják a művészeti és kulturális élet jeles képviselői közül. A döntések meghozatala innentől
kezdve a közösségi szintű döntési mechanizmus általános forgatókönyve szerint zajlik: a Bizottság a Parlament véleményezése után megküldi javaslatát a
kulturális minisztereket tömörítő tanácsnak, amely az elbírálásnál az alábbi szempontokat veszi figyelembe:
- mindenekelőtt értékelik azt a kulturális projektet, amellyel az adott város pályázik - ennek meg kell felelnie a Kultúra keretprogram
célkitűzéseinek;
- nem csupán fővárosok jelölhetők, sőt előnyt élveznek azok a vidéki városok, amelyeknek regionális kulturális-szellemi központi szerepe a cím
elnyerése nyomán erősödik;
- a pályázók esetében figyelembe veszik, hogy a cím elnyerése egybeesik-e valamilyen nevezetes évfordulóval, akár az adott város, akár az ország
vonatkozásában;
- egyazon térségből nem választanak várost egymást követő években.
A "kulturális fővárosok" fejlődésének nyomon követése a programsorozat lezárulását követően is folytatódik, hiszen a Bizottság éves beszámolókat
készít, amelyben a város eseményeiről és eredményeiről tudósítja az uniós intézményeket.
A kiválasztás folyamata 2013-tól
A 2000 óta eltelt években többször megváltoztatták az Európa Kulturális Főváros kiválasztásnak a menetét. A 1622/2006/EK határozat hatályon kívül helyezi a korábban létrehozott 1419/1999/EK határozatot. A változtatáshoz az úgynevezett Budapest Nyilatkozat is hozzájárult, amely a változtatások szükségességét részletezi. A nyilatkozatot Olaf Schwencke, az Európai Kulturális Alapítvány elnöke, dr. Mesterházy Balázs, az Európa Kulturális Fővárosa programsorozat akkori hazai miniszteri biztosa, valamint Edda Rydzy, "Az Európai Kulturális Városok Németországban és Magyarországon" elnevezésű projekt igazgatója írta alá. Ezek mellett 2004-ben elkészült az úgynevezett Palmer-tanulmány (itt található a második része), amely az addigi kulturális évadok sikerességét vizsgálta. E tanulmány az Európai Tanács kérésére készült; első része több szempont szerint vizsgálja a programot és annak hatásait, a második rész pedig megvizsgálja az 1995 és 2004 közötti 29 kulturális fővárost, illetve kulturális hónapnak otthont adó várost, és azt, hogy a program milyen hatással volt rájuk. Az EKF-program 2006-os változtatásai részben e tanulmányon alapultak.
A 2006-os határozat szerint a 2007-es, 2008-as valamint a 2009-es évekre még az 1419/1999/EK határozat vonatkozik; emellett átmeneti rendelkezéseket hoz a 2010-es, 2011-es valamint a 2012-es évekre. A 2010-es kulturális fővárosok ellenőrzése és kiválasztása már az 1622/2006/EK határozat 10. és 11. cikke szerint történik. Mivel a 2006-os határozat csak 2007-ben lépett életbe, a határozatban megjelölt kiválasztási folyamatra vonatkozó előírásoknak a 2011-es és 2012-es kulturális fővárosok nem tudtak megfelelni. Ezt figyelembe véve a határozat ezen városokra külön előírásokat alkalmaz. A 2013-as fővárosok (Kassa és Marseille) kiválasztása azonban már a legújabb szabályozás szerint történt.
A kiválasztás menete a következő:
Hat évvel az adott évad előtt megkezdődnek az első előkészületek. Ekkor az adott tagországok pályázatot írnak ki a cím iránt érdeklődő városaiknak. A városoknak tíz hónapjuk van arra, hogy összeállítsanak egy általános programvázlatot az adott évadról. A városok természetesen részletes tájékoztatást kapnak a programról a tagország által szervezett megbeszélésen. Emellett rendelkezésükre áll egy minta űrlap, amely tartalmazza a város által kötelezően megválaszolandó és fakultatív kérdéseket, illetve egy kitöltési tájékoztatót. A fakultatív kérdéseket természetesen nem kötelező megválaszolni az előválogatás folyamán. A pályázati anyag kinézetére nincs szabályozás, de természetesen az anyag nagysága a szűkös időkeret miatt szabályozott. A könnyebb megértés érdekében a pályázati anyagot célszerű az Európai Unió egy vagy több hivatalos nyelvén beadni (angolul kötelező).
A kész pályázati anyagot húsz példányban kell eljutattni az adott tagország erre kijelölt intézményének.
Ezután összeül a tagállami választótestület. A bizottság tizenhárom főből áll, közülük hat szakember az adott tagországból, hét a különböző európai intézmények (az Európai Parlament, a Tanács, a Bizottság és a Régiók Bizottsága) képviseletében van jelen. Az utóbbi hét tagot hároméves periódusra választják meg, és évenként egyharmadukat váltják le (2+2+3). Ők az objektív kritériumok betartását felügyelik a választótestületben. A testület kiválasztja a második körbe továbbjutó városokat, illetve programfejlesztési javaslatokkal is előáll.
A második fordulóba jutott jelentkezőknek néhány hónapjuk van arra, hogy az űrlap-mintán feltüntetett fakultatív kérdéseket is (immár kötelezően) megválaszolják, az első fordulóban leírt programtervezet alapján. Emellett előfordulhat, hogy egyéb kérdésekre is válaszolniuk kell, illetve lehetséges a korábbi pályázati anyag bővítése, további kifejtése is. Az ebben a fordulóban érvényes kritériumokat egy második tájékoztatón vitathatják meg a jelentkezők a kiírókkal, kilenc hónappal az előző konzultáció után.
A választótestület a beérkezett jelentkezésekről ezután jelentést készít, melynek alapján a tagország kiválasztja azt a várost, amelynek pályázatát felterjesztik az európai intézmények elé, valamint ajánlásokat tesznek arra az esetre, ha a javasolt város programja nem megfelelő. Ezt követően a Miniszterek Tanácsa nevezi ki hivatalosan a két kiválasztott várost (országonként egyet) Európa Kulturális Fővárosává.
A két város programjának alakulását azután a kiválasztó testület hét európai szakértője követi nyomon, Ellenőrző és tanácsadó testület néven. A jelölt város három hónappal a testület ülései előtt köteles jelentést küldeni a Bizottságnak. Ezt követően a Bizottság hívja össze a testületet és a város képviselőit. Két ilyen megbeszélésre kell számítani: két évvel, valamint nyolc hónappal az eseménysorozat előtt. A testület jelentést készít az ülésről, valamint az ott tett ajánlatokról, majd ezt elküldi a Bizottságnak.
Európa Kulturális Fővárosai (2000-2019)
(az 1419/1999 sz. EK határozat, I. melléklet; COM(2003) 700 final: az Európai Bizottság 2003.
novemberi 17-i módosító javaslata)
A Határozat és az azt módosító bizottsági javaslat alapján az eseménysorozatban részt vevő ország-párok az alábbiak szerint alakulnak:
A Határozat 4. cikke rendelkezik a tagsággal még nem rendelkező európai országoknak a programba történő bevonásáról; ennek alapján 2000-ben Krakkó és
Prága is az Európa Kulturális Fővárosa cím birtokosa lehetett.
Európai típus és példány - Gondolatok Essen és Görlitz jelöléséhez az Európa Kulturális Fővárosa 2010 címre
Magyar vonatkozás
Az Európai Bizottság módosító javaslatának megfelelően (COM(2003) 700 final) Magyarország egy városa 2010-ben töltheti be az Európa Kulturális
Fővárosa tisztét egy német várossal megosztozva a címen. Az azóta lezajlott kiválasztási eljárás eredményeként 2010-ben Essen, Pécs és a tagjelölt Törökországból Isztambul viselheti 2010-ben a címet.
A magyar pályázati eljárás
Magyarország már az új, kétfordulós eljárással állította saját jelöltjét a címre, bár akkor ez az eljárás még nem volt kötelező.
Eredetileg 11 magyar város pályázott az Európa Kulturális Fővárosa címre, pályázatukat 2004. december 31-ig kellett beadniuk. Pályázatot Budapest, Debrecen, Eger, Győr, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Pécs, Sopron, Székesfehérvár és Veszprém nevében nyújtottak be. A magyar kiválasztó bizottság javaslatára heten jutottak a második körbe; Pécs, Eger és Miskolc egyhangúlag, Budapest, Debrecen, Győr és Sopron egyszerű többséggel. Az első fordulós bíráló bizottság tagjai voltak:
- Bán Ferenc Kossuth-, Ybl-, Prima Primissima-díjas építész
- Dr. Garamszegi Ábel területfejlesztési szakember, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium befektetési és közgazdasági helyettes államtitkára
- dr. Mesterházy Balázs, az Európa Kulturális Fővárosa programsorozat akkori miniszteri biztosa, az akkori Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma képviseletében
- Mizsei Zsuzsanna közgazdász
- Schneider Márta, akkor Művészeti Ügyekért és Nemzetközi Kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár, Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma
- dr. Somogyi Zoltán, a Magyar Turisztikai Hivatal elnöke
- dr. Tamás Pál szociológus, a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Intézetének igazgatója
A
második forduló pályázatát 2005 márciusában írta ki a kulturális minisztérium, 2005. augusztus 17-i leadási határidővel.
Még a döntéshozatali szakaszban, 2005. szeptember 16-17-én a pályázó városok részt vettek "Az Európa Kulturális Fővárosa-pályázat tapasztalatai és a magyar kulturális politika" című, Pécsett megrendezett konferencián. Itt közös nyilatkozatot írt alá Balogh József, Győr polgármestere, Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere, Fedor Vilmos, Miskolc alpolgármestere, Kalmár István, Sopron alpolgármestere, Kósa Lajos, Debrecen polgármestere, Kunszt Márta, Pécs alpolgármestere valamint Törőcsik Miklós, Eger alpolgármestere. A nyilatkozatban a következő öt pontot fogalmazták meg:
- a pályázók szakmai alapú döntést vártak a bizottságtól, amely egyértelmű és nyilvánosan elérhető,
- elfogadták "A győztes mindenkit visz" elvét, amelynek lényege az, hogy a nyertes programjaiban a többiek is részt vehetnek,
- támogatták a kulturális kormányzat azon elképzelését, miszerint a II. Nemzeti Fejlesztési Terv keretein belül nem csak a győztes, hanem a többi pályázó város kulcsprojektjeit is finanszírozzák,
- felhívták a kormány figyelmét arra, hogy más európai országokban a kormányzat 30%-ban finanszírozza a győztes város projektjeit, de mivel Magyarországon erre nincs pénzügyi erővel bíró közigazgatási középszint, ezért a kormányzatnak és az adott városnak erre egy közös megoldást szükséges kidolgoznia,
- felkérték a kormányt, hogy az Unió illetékes szerveinél kezdeményezze: növekedjen az Európa Kulturális Fővárosai számára adott uniós támogatás, tekintettel arra, hogy szerényebb költségvetésű országok is részt vesznek már a programban.
A második fordulóban a pályázatokat már 15 tagú bizottság értékelte. A Bizottság ezt követően javaslatot tett Bozóki András akkori kulturális miniszternek arról, hogy melyik város kapja meg a címet. A miniszter ezt a javaslatot felterjesztette a kormánynak, amely 2005. október 19-én elfogadta. 2005. október 24-én sajtótájékoztatón hozták nyilvánosságra:
Pécs pályázata nyert. A Magyar Kormány nevében a végső döntést 2005. december 22-én Bozóki András juttatta el az Európai Bizottságnak, az Európai Parlamentnek, a Régiók Bizottságának és az Európai Tanácsnak. Az Unió azután 2006 őszén véglegesítette a döntést.
2006. április 6-án a pécsi pályázat öt kulcsprojektjére Toller László, Pécs akkori polgármestere egy 31,4 milliárdos állami illetve EU-s támogatásról szóló szerződést írt alá Bozóki Andrással, valamint Baráth Etele akkori európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszterrel, amely a tervek szerint a projektköltségek 90%-át fedezi.
Az Unió folyamatosan ellenőrzi a Pécsett folyó munkálatokat. 2007 telén volt az első monitoring-megbeszélés Brüsszelben, ahol alapvetően az Unió pozitív képet kapott Pécs helyzetéről.
A 2010-es magyar kulturális főváros kiválasztása - az első forduló
után
A 2010-es magyar kulturális főváros kiválasztása - összefoglaló a
második fordulóba beadott pályázatokról
A második forduló nyertese: Pécs - A határtalan város
Város, kultúra, Európa - a sorrend nem kötelező... (Méhes Márton beszélgetése Jörg Ingo Weberrel)
A szénbányászat épített örökségének helye, szerepe Pécs városfejlesztési elképzeléseiben
Internetes források
Európa Kulturális Fővárosainak oldala az EU Bizottság honlapján
Összefoglaló az EKF-programról az Europa-szerveren
Az 1419/1999 sz. EK határozat:
http://europa.eu.int/eur-lex/pri/en/oj/dat/1999/l_166/l_16619990701en00010005.pdf
Az Európai Bizottság módosító javaslata az Európa Kulturális Fővárosáról 2005 és 2019 között (2009-től az újonnan társult tagok részvételével)
http://europa.eu.int/eur-lex/en/com/pdf/2003/com2003_0700en01.pdf
Bővebb információ:
Tájékoztató kiadvány
Kapcsolódó videó
A Pecs2010.hu honlap bemutatása (Echo TV, Kasszasiker című műsor - 2006. szeptember 22.)
IN ENGLISH
