Tizenegy magyar városból hét jutott tovább az Európa Kulturális Fővárosa címért folytatott versengés következő fordulójába. A héttagú szakmai zsűri
rostáján kihullott Kecskemét, Kaposvár, Székesfehérvár és Veszprém, egyhangú szavazással versenyben maradt Eger, Miskolc és Pécs, egyszerű többséggel
pedig Budapest, Debrecen, Győr és Sopron. A végeredményre 2005. október 23-ig várnunk kell.
Az Európa Kulturális Fővárosa kezdeményezés lényege, hogy minden évben más város nyeri el a kitüntető címet és vonja magára Európa figyelmét. Az egy
esztendő alatt lehetőség nyílik nemcsak az adott város, hanem az ország kultúrájának megismerésére. Magyarországon a kulturális főváros-jelölttel
szemben támasztott követelményeknek nem könnyű megfelelni. A városnak egységes, jövőorientált koncepciót kell kialakítania arra vonatkozóan, hogy
miképpen kívánja Európával megismertetni értékeit, s hogyan határozza meg saját identitását. Be kell bizonyítania, hogy a pályázatban vázolt
elképzelései miként fejtik ki pozitív hatásukat e városokban, a tágabb környezetben és a régióban, s fel kell tudni mutatnia egy közép- és hosszú
távú, kulturális alapú - a turisztikai és közlekedési szempontokat is figyelembe vevő - településfejlesztési elképzelést, amely a kulturális évet
követően is biztosítja a város és a régió további fejlődését, és profitot eredményez.
Ki dönt miről?
Európa Kulturális Fővárosát az Európai Közösség országai kezdetben kormányközi megállapodások alapján jelölték ki, míg végül a gyakorlat
megváltoztatása mellett döntöttek: 2005-től ugyanis életbe lépett egy rotációs rendszer. A kulturális miniszterek 2004 májusában némi korrekciót
hajtottak végre. 2009-től az újonnan csatlakozott tagállamok városai is bekapcsolódnak a programba a korábbi tagállamok városai mellett, és az
1419/1999/EK határozatnak megfelelően 2010-ben Magyarország és Németország egy-egy városa adja majd Európa Kulturális Fővárosát.
A "régi tagállamok" közül tehát Németország lesz az "újonnan csatlakozott" Magyar Köztársaság partnere, s a két ország városai osztoznak majd a
kulturális fővárosi címen. Eredetileg tíz német város pályázott az elismerésre, a Bundesrat (a német felsőház) azonban nemzetközi zsűrire bízta
a
választást a két "finish"-ben maradt város, Essen és Görlitz között. A "földrajzi méltányosság" jegyében előbbi a nyugati részben fekvő Ruhr-vidéki
központ, utóbbi pedig a keleti rész Neisse-parti városa. Görlitz esetében említésre méltó, hogy a német város a folyó túlpartján fekvő lengyel
Zgorzeleccel együtt szeretne Európa Kulturális Fővárosa lenni, szimbolikusan is megjelenítve ezáltal Európa új egységét.
|
A zsűri tagjai
Bán Ferenc, építész Garamhegyi Ábel, területfejlesztési szakember, helyettes államtitkár Mesterházi Balázs, miniszteri biztos Mizsei Zsuzsanna, közgazdász Schneider Mária, helyettes államtitkár Somogyi Zoltán, a Magyar Turisztikai Hivatal elnöke Tamás Pál, az MTA Szociológiai Intézetének igazgatója |
Forrás: http://www.kulturstaedte-2010.de/budapest.htm |
|
A debreceni pályázat a nagyvárosi jelleget kívánja hangsúlyozni, s a fő ideológiai motívum, a térszerkezetek átalakítása során követi az eddigi
kulturális fővárosok legsikeresebbjeinek hagyományait, s maradandó építészeti alkotásokat tervez létrehozni. Grazban a Mura folyó közepére építettek
egy áttetsző mesterséges szigetet, Debrecen arra készül, hogy japán sztárépítész által tervezett üveghegyet emeljen, s tízezer négyzetméteres
kulturális és bevásárlóközpontot építsen. A beruházások sorában megtaláljuk továbbá a régi művelődési központ nyomain újjászülető Kölcsey Központot,
valamint a Műcsarnok és a Modern Művészeti Múzeum tervét, de a pályázat egyik nagy dobása mindenképpen Európa első Roma Múzeumának létrehozása
(európai kisebbségkutató központtal együtt), és érdekes a kifejezetten a graffitiknek szánt fal felhúzása és a legötletesebb európai kalandvárosként
elképzelt Ludas Matyi park megálmodása is.
A szintén többségi támogatással továbbjutott debreceni pályázat esetében is az alapkoncepció hiánya keltette az első forduló bírálóiban időnként az ad hoc jellegű ötletelés érzését. A zsűri véleménye szerint a remek ötletek - a jó geopolitikai adottságok kihasználása mellett - megfelelő alapot teremtenek egy, a koncepcionálisabb gondolkodásmódot jobban tükröző, kidolgozottabb pályázati verzió elkészítéséhez. A második forduló pályázatának augusztus 17-i benyújtási határideje felé közeledve egyre gyakrabban halljuk az eredeti "Nyitott kapuk" jelmondat helyett a "Teret nyertünk" szlogent. |
Forrás: http://www.deol.hu |
Forrás: http://www.eger2010.hu |
Eger az érseki palota alatti pincerendszer hasznosítását tervezi arra az esetre, ha elnyeri a kulturális főváros címet. Itt mutatná be egy 3 000 m2-es
interaktív kiállításon a város történetét, s itt kapna helyet az Eszterházy Károly Főiskola tudásközpontja is. A pályázatban megoldást találtak egy
régóta megoldatlan kérdésre, nevezetesen arra, hogy hol helyezzék el méltó módon az Amerikai Egyesült Államokban élő és alkotó Kepes György
festőművész hagyatékát. A kinetikus festőművész alkotásai a felújított régi zsinagógába kerülnek majd.
A zsűri az egri pályázatot találta a leginkább kidolgozottnak, s amint azt bírálatukban kiemelték: Eger kellőképpen ötvözi a meglévő kulturális és turisztikai adottságokat a vizuális és technológiai régióközpontként való jövőbeni megjelenéssel. Egernek a kultúra irányába tanúsított elhivatottságát jelzi az a tény is, hogy a város a központi támogatások hatszorosát költi saját forrásból a kultúra támogatására. Ugyan a pályázók közötti pozícióját ez közvetlenül nem erősíti, de mindenképpen említésre érdemes, hogy 2004 végén Berlinben a kulturális főváros-jelöltek plakátjainak kiállításán Eger nyerte a közönségdíjat. |
|
Az észak-dunántúli város előminősítő pályázatának gondolati vezérmotívuma az innovativitás és technológia, valamint a kultúra egységének megteremtése,
a természeti és épített környezet kölcsönhatásaiban rejlő lehetőségek kiaknázása. A pályázatban szerepel az ipari tevékenységet bemutató
Neotechnológiai Múzeum, a Generációk Palotája és a Média Központ, valamint a Műcsarnok felépítése, archeológiai skanzen létrehozása és a Mediawave
helyszínéül szolgáló zsinagóga felújítása. A "négy folyó városaként" Győr külön figyelmet fordít majd a partok, sétányok szebbé tételére is, s többek
között olyan rendszert építenek majd ki, amely az oly gyakran ingadozó vízszint stabilizálásáért felel majd.
A sokkal inkább a jövőre, mint a múltra fókuszáló első pályázatot az MTA Nyugat-dunántúli Tudományos Intézete állította össze, s a pályázat elbírálása során a zsűri külön kiemelte a példásan széles kultúra-fogalom használatát, a dinamikus, fiatalos projektötleteket. Kritikaként fogalmazták viszont meg a túlzottan programorientált jelleget (megint a túlzott "fesztiválozási kedv"), s azt, hogy a fejlesztési elképzelések kidolgozottsági foka hagy még némi kívánnivalót maga után. Győr - több más pályázóhoz hasonlóan - nem egyedül kíván a dicsőségből részesedni, ha esetleg rá esik a második forduló döntőbíráinak választása. Programjaiba be kívánja vonni az 50 km-en belül fekvő határon túli városokat is, például a csallóközi települések közül Dunaszerdahelyt. |
Forrás: http://www.gyor.hu |
Forrás: http://www.miskolc2010.hu |
A sokáig második - jelenleg harmadik - legnagyobb városunk - úgy tűnik - kiváló feleletet adott a mottóban feltett kérdésre, a zsűrit
legalábbis meggyőzte a pályázatában adott válaszaival, hiszen egyhangú döntés alapján engedték tovább a második fordulóba. Kulturális fővárosként
történő európai bemutatkozása esetén, az Avas-hegyen nemrég meglelt hetvenezer éves emberi kultúra bemutatását állítaná középpontba a város. A
pályázat valószínűleg egyik legsikeresebb eleme az 1973-as nevezetes első magyar rockfesztivál emlékére hajazó Rocklegendák Csarnokának létrehozása,
de Miskolc ezen túl Kultiplexet és Science Múzeumot is építene, s nem feledkezne meg a kikapcsolódni vágyókról sem, utóbbiak a Fürdők Völgyében
pihenhetnének.
Az első forduló bíráló zsűrije szerint a borsodi megyeszékhely a "mindent átfogó és ennyiben a pályázati kiírás lényegét talán leginkább eltaláló elképzelést" vetette papírra, s a pályázat további érdemeként emelték ki azt a felismerést, miszerint Miskolc arculatának átalakításához az ott élők saját városukhoz való viszonyát kell megváltoztatni. |
|
A beadott pályázatok közül koncepcionalitásban a legerősebb Pécs városának pályázata, nem véletlen, hogy a zsűri - Miskolchoz és Egerhez hasonlóan -
egyhangúan a továbbjutása mellett tette le voksát. A mottó szellemiségének megfelelően a város nagy hangsúlyt fektet az épített örökség
rehabilitációjára és kulturális-turisztikai újrahasznosítására, a legnagyobb projekt azonban mindenképpen a Zsolnay-épületegyüttes átalakítása oly
módon, hogy alkalmassá váljon kiállítóhelyek, múzeum és szálloda üzemeltetésére egyaránt. A pályázatban ezen túl - grandiózus új építészeti alkotások
emelése helyett - a meglévő nagyszámú kulturális helyszín felújítása és a külváros fejlesztése szerepel.
Az előválogató zsűri szerint nagyra értékelt pécsi pályázat "szerencsés módon ismeri fel saját földrajzi helyzetéből adódó geopolitikai és kulturális jelentőségét", valamint regionális vezető szerepét. A "Pécs kapuváros a Balkán felé" tematikai elem megjelenése is ezt a tényt erősíti. A pályázat külön érdemeként emelték ki az előkészítés éveinek (2006 és 2009 között) aprólékos kidolgozottságát (amire a többi pályázó nem fordított annyi figyelmet), és az "európai kontextus" gondolatának megjelenítését. Nem a zsűri kritikája, de az aggódók felvetik Péccsel kapcsolatban, hogy gyengítheti pozícióját és esélyeit az a tény, hogy jelenleg autópályán a város nem közelíthető meg. A kritériumrendszernek ez a követelmény ugyan hivatalosan nem része, de az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a kiválasztásnál ez döntő szempont lehet. A pécsi városvezetés jelezte, hogy a második forduló pályázatának is része lesz a Szegeddel történő együttműködés, s a pécsi pályázatban szereplő 60-80 nagyrendezvényből mintegy 15-21-et a napfény városában tartanak, többek között a Szegedi Szabadtéri Játékokat is. Toller László pécsi polgármester úgy nyilatkozott, hogy "nincs erősebb tudományos, valamint kulturális közösség, mint a pécsi és a szegedi", s leszögezte azt is, hogy "ha nem nyerünk, akkor is mi vagyunk Magyarország kulturális fővárosai". Pécs városa szövetségesi támogatást nyújt ahhoz a törekvéshez is, hogy a Szegedet az átmenő teherforgalom alól mentesítő, a várost Makó és Nagylak felé elkerülő autópálya - egy új Tisza-híddal együtt - a második Nemzeti Fejlesztési Terv első számú infrastrukturális beruházása legyen. |
Forrás: http://www.pecs.hu |
A soproni pályázatban a "hangok, terek, színek, szelek" tematikarendszerben sok és sokféle programot találunk. A Liszt-motívum meglehetősen fajsúlyos,
de Sopron maradandót is alkotna, ha az Európa Kulturális Fővárosa címet elnyerné: a Város és a Nyugat-Magyarországi Egyetem közösen hozná létre a
Könyv-Teret, amely 2010-ben - a mottó szerinti "Szabadság, szerelemš évében - közösségi-kiállítási térként helyet adna számos rendezvénynek, majd
később könyvtárként működne, s tervbe vették a római kori Amfiteátrum újjáépítését is a Bécsi dombon. Fontos pillére a pályázatnak a világörökség
részét képező Fertőd és Nagycenk megismertetése Európával, valamint az 1989-es sopronpusztai Páneurópai Piknikre való emlékezés, amikor a keletnémet
menekültek előtt Magyarország megnyitotta nyugati határait. Hogy a könnyebb műfajokból is említsünk példát, érdekes eleme a pályázatnak a nemzetközire
tervezett "kulturális valóságshow", és természetesen megjelenik az 1993-tól évente megrendezésre kerülő ifjúsági Volt Fesztivál is. Sopron egyébként
amellett, hogy Európa Kulturális Fővárosa szeretne lenni, ezzel párhuzamosan az általa kitalált "Európa Gasztronómiai Fővárosa" titulust is szívesen
viselné majd.
Az előminősítő pályázat bírálói pozitívumként említették a pályázat dinamikus, fiatalos jellegét, s a 2010-es éven túlmutató, hosszú távú
gondolkodást, kritikaként fogalmazták meg viszont itt is a túlzott fesztiváljelleget és hiányolták a markáns és jól körvonalazott alapkoncepciót.
Európa Kulturális Fővárosa eddigi történetéből kiderült, hogy az ötlet gazdájának, a görög Melina Mercourinak igaza volt, amikor azt állította, hogy a kultúra rentábilissá tehető. Nem véletlen, hogy az Európai Unió csekély támogatása (minimum 200 ezer, maximum 1 millió euró) ellenére mégis oly sok város igyekszik elnyerni ezt a rangot. A kulturális fővárosság egy éve a cím eddigi birtokosainak átlagosan 100-120 millió eurójába került, ennek felét helyi, 40%-át pedig országos forrásokból fedezték s 10%-ot finanszírozott a vállalkozói szféra. De vajon megéri-e ez az áldozatvállalás? Megint csak a tapasztalatokra utalunk: a válasz egyértelműen igen. Az eddigi fővárosok is profitáltak a nagyszabású infrastrukturális beruházásokból, turistaforgalmuk jelentős mértékben megnőtt (Glasgow esetében például 50%-kal), a kulturális-, rendezvény- és konferenciaközpontok később is számottevő vonzerőt jelentettek, s általános jelenség ezekben a városokban a beruházások megélénkülése, s ennek következtében a munkahelyek számának növekedése. Ez utóbbi egyébként nemcsak az "utóhasznosítás" időszakában kiemelkedő jelentőségű, hanem a rendezvény évében is, hiszen ahol egy évben több száz rendezvényre sor kerül, ott munkalehetőség is akad bőven.
Újabb fejlemények
2005. április 29. és május 2. között Budapest adott otthont Az Európa Kulturális Fővárosainak Jövője címmel megrendezett, s 2004 őszétől zajló
kollokvium-sorozat záró-rendezvényének. A magyar pályázó városok és a kulturális tárca aktívan részt vett a Kulturális Főváros cím kiválasztási
követelmény-rendszerének megreformálásában, s jelentős kultúrdiplomáciai sikerként könyvelhetné el hazánk, ha a magyar-német tervezet képezné majd
az új uniós szabályozás alapját. A magyar pályáztatási rendszert külön is nevesítő ajánlást még júniusban eljuttatták az Európai Bizottság
kulturális biztosához, Ján Figel'-hez és az Európai Parlament Kultúráért és Oktatásért Felelős Bizottsága elnökéhez, Nikolaos Sifunakishoz. Az
ötpontos javaslat pillérei között elsőként a pályáztatás rendszerére vonatkozó ajánlásokat találjuk, amelynek részeként szerepel az a javaslat is,
hogy az eddigi gyakorlattól eltérően (azaz, hogy a kormány kijelöl egyet a jelentkező városok közül) kötelező legyen pályáztatás útján
kiválasztani a címet elnyerő várost. A javaslat második pontja azt a követelményt fogalmazza meg, hogy a fejlesztések ne csak egy évre szóljanak,
hanem átfogó városfejlesztési koncepciót valósítsanak meg, a harmadik pont pedig a kultúra szerepének újraértelmezését veti fel. A negyedik pont a
várostervezéssel és -fejlesztéssel kapcsolatban azt a kritériumot írja elő, hogy ne csak a meglévő értékek megóvására, hanem az ipari értékek és a
használaton kívüli területek hasznosítására is fordítsanak kellő figyelmet a pályázat kidolgozásakor és megvalósításakor, végül az ötödik pont a
kulturális sokszínűség megőrzését és bemutatását hangsúlyozza.
Az Európa Kulturális Fővárosa cím kiválasztási rendszerére azonban nemcsak az uniós tagállamok fogalmaznak meg reformjavaslatokat, hanem a
közösség brüsszeli döntéshozóit is élénken foglalkoztatja a kérdés. A bizottsági javaslat értelmében a megbízatás előtt hat évvel kezdődne a
kiválasztási folyamat, s mintegy két évig tartana, a végső döntést pedig nemzeti és uniós szakértők kezébe helyeznék, nem utolsósorban annak a
szempontnak a mérlegelése alapján, hogy mennyire sikerült egy "uniós" jellegű programtervet felvázolni. A program kezdetéig egy uniós testület
felügyelné az előkészületeket és a kritériumok teljesülését, s fontos szempont a kiválasztás átláthatóbb tétele.
A Kulturális Főváros cím megreformálása tehát időszerűvé vált, s az eredeti (még 1999-es), a cím odaítélését szabályozó EK-rendeletet 2007-ben
válthatja fel egy új modell, s elsőként a 2013-ban sorra kerülő Franciaország és Szlovákia egy-egy városára vonatkozóan fogalmazna meg követendő
előírásokat. Az ajánlás szövege szerint a rendszer - a magyar példából kiindulva - jelentősen szigorodna, s már a pályázat felhívási szakaszában
arra szorítaná a pályázat kiíróját, hogy a címért vetélkedő jelöltek számára követendő kritérium- és eljárásrendszert dolgozzon ki - ahogyan
egyébként ezt Magyarország is tette.
Bár igaz, hogy az előválogató első forduló után a tizenegy eredetileg pályázó magyar város közül hét került be a második fordulóba, ez nem jelenti
azt, hogy a kimaradó városok lemondtak volna a pályázatban megálmodott elképzeléseikről. Június 24-én Miskolcon aláírták a Kultúrvárosok
Szövetsége együttműködésről szóló szándéknyilatkozatot, s mottót is választottak a kezdeményezéshez: "Egy mindenkit visz." A veszprémi
önkormányzat ötlete alapján megalakuló szövetség célja az, hogy a második Nemzeti Fejlesztési Tervbe bekerüljenek a pályázatokban vázolt
fejlesztési elképzelések.
IN ENGLISH
