A kezdetek
A Ruhr-vidék közös kulturális főváros-pályázatának ötlete 2001-ben merült fel a régió kulturális ügyekkel foglalkozó képviselőinek konferenciáján. Mivel az Európai Unió szabályai szerint arra nincs lehetőség, hogy egy egész régió viselje a címet, ki kellett jelölni egy „zászlóshajó” várost, így került sor Essen kiválasztására.
Az országon belül olyan erős ellenfelekkel kellett versenyre kelnie, mint Köln, Münster, Bréma, Kassel, Potsdam és Regensburg. Miután az e célra kijelölt két magas rangú szakértőbizottság az összes várost meglátogatta és tanulmányozta terveiket, Németország jelöltje Essen, azaz a Ruhr-vidék és a lengyel–német határváros, Görlitz lett. A végső forduló Brüsszelben zajlott, ahol mindkét város prezentálta elképzeléseit, majd 2006-ban Essen került ki győztesen, mint 2010 Európa Kulturális Fővárosa. Ehhez nagyban hozzájárult a meggyőző kampány: „Változás a kultúra mentén – Kultúra a változás mentén”, amely a lepusztult iparvidék újjászületési és öngyógyító képességéről győzte meg a szakértő közönséget. Ennek során felmutatták kulturális lehetőségeiket és multietnikai tapasztalataikat, mint a jövőben együtt élő Európa közös értékeit.
Ruhr-vidék – Az új metropolisz víziója
Európa klasszikus metropoliszainak van egy központjuk, egy magterületük. Habár New York régiójának 18 millió lakosa van, az emberek mindig csak Manhattanre gondolnak a város nevének hallatán. Londont a történelmi maggal, míg Párizst a Montmarte-tal azonosítják. Ezt az esseniek másként gondolják. 2010-et mint az „Új típusú metropolisz” évét kívánják bemutatni, több kisebb centrummal, 200 múzeummal, 120 színházzal, 19 főiskolával és egymillió focirajongóval.
A Ruhr-metropolisz az elindulás időszakában van. Mind a kultúra, mind a gazdaság területén alapvető folyamatok kezdődtek meg a Ruhr-vidéken – monumentális struktúraváltás, az elöregedő városok alkotó célzatú körüljárása, a kultúra migrációból eredő változása, a városi lehetőségek igazodása az idősek számának növekedéséhez. Ezekkel az elementáris kihívásokkal a Ruhr-metropolisz modellként szolgálhat Európa többi agglomerációjának is. A RUHR.2010 víziója szerint az 5,3 millió lakosú régió 53 városából olyan új típusú metropoliszt akarnak létrehozni, amelynek identitását már nem a munka, hanem a kultúra formálja.
Essen mint a turisták utazási célpontjának fejlesztése, a kreatív iparágak 2010 utáni meghonosítása, megtartása, vagy a hosszú távú gazdasági sikeresség, ezek mind a projekt fő céljai közé tartoznak, és láthatóan kedvező tendenciát követnek.
Finanszírozás, RUHR.2010 – Melyik is pontosan a kulturális főváros?
Természetesen a 2010-es év kulturális fővárosa Essen. Persze nem egyedül. Ugyanúgy Duisburg, Oberhausen, Dortmund, Bochum, Sprockhövel, Bottrop és a másik 46 város és község, amelyek a Ruhr Régiószövetséghez tartoznak, mind kulturális fővárosok. Együtt alkotják a RUHR.2010-et. Annak érdekében, hogy mind az 53 várost egy kalap alá vegyék, a pályázás után megalapították a RURH.2010. GmbH-t (Kft.), amely tervezi és szervezi a regionális projekteket, kezeli a kulturális főváros költségvetését és gondoskodik arról, hogy a program országos és nemzetközi szinten egyaránt ismertté váljon. Tehát a büdzsét közösen adják össze a régió városai, a német állam és az Európai Unió.
Programok
Az „Essen a Ruhr-vidékért” Európa Kulturális Fővárosa 2010 programjai három fő téma köré csoportosulnak: Mítosz, Metropolisz és Európa. Ezek hat különböző programterületen vonulnak végig: képzőművészet, színház, zene, nyelvek, kreatív iparágak és fesztiválok. Így végignézhetjük a régió változásának történetét, azaz hogy miként válik a szemünk láttára a valahai iparrengeteg kultúrmetropolisszá. A Ruhr-mítosztól indulva egy új városkomplexum ölt formát, amely a művészeten és a kultúrán keresztül mozgásba hozza Európát.
A Ruhr-mítosz
Mit jelent az, hogy „mi”? Ez a kulturális főváros projektjének központi kérdése. A kulturális identitást és az agglomeráció kulturális örökségét a Ruhr-mítosz, azaz a szén és az acél, a kemény munka és a szolidaritás, és természetesen a futball, illetve a különböző kultúrák és vallások együttélése formálja. E programcsomaggal a RUHR.2010 a történelem szemszögéből világítja meg a régiót, annak gyökereitől egészen a jövőkeresésig.
Fontosabb programok:
A metropolisz
Hogy akarunk élni? A program vezérfonala a Ruhr-vidék új típusú metropolisszá válásának víziója. Ahogy Európa is számos országból fonódik össze, úgy az itteni 53 város és 5,3 millió lakos is egy új egységet képez. A RUHR.2010 helyi, országos és nemzetközi dizájnereket, tervezőket, mérnököket és újszerűen gondolkodó művészeket kért fel. Képzőművészet és várostervezés, tájrendezés és építészet új kapcsolatokat hoznak majd létre. A művészi beavatkozások, átalakítások impulzust adnak majd a változásnak.
Fontosabb programok:
Európa megmozgatása
Mit mutat a jövőnk? Az Európai Unió mélyen a Ruhr-vidéken gyökerezik. A régiót alapvetően a 150 éves migráció tapasztalatai formálták. A TWINS-szel, mint Európa történelmének legnagyobb várospartnerségi projektjével, és a MELEZ fesztivállal, a sokszínűség laboratóriumával, a RUHR.2010 az európai identitás két oldalát emeli ki: a nemzetköziséget és az interkulturalitást.
Fontosabb programok:
Képek/fotók
A kiállítások középpontjában, amelyekre külföldi művészeket is várnak, a Ruhr-vidék jelenlegi és újonnan keletkező képei állnak. A cél az, hogy a 20 múzeum és a 15 fotókiállítás, illetve projekt összeköttetéséből létrejött „Mapping the Region” (A régió feltérképezése) című kiállítássorozat által láthatóvá váljon a metropolisz.
Fontosabb programok:
Színház
A fesztiválokkal, színházakkal, produkciós és képzőműhelyekkel együtt a szervezők művészeket és kurátorokat is meghívtak. Arra keresnek választ, miként tudja a tánc és a színház egy modern városközösségben megszüntetni a különböző körök, generációk, nyelvek és kultúrák közötti választóvonalakat.
Fontosabb programok:
Zene
Három széles körű zenei hálózat által aktivizálják a zenészeket és a Ruhr-metropolisz lakóit. A „Minden gyereknek egy hangszert” program a tartományon belül a legnagyobb kulturális képzési kezdeményezésnek számít. A !SING az emberiség legeredetibb hangszerét hozza el: a hangot. A „Henze-Projekt” keretében a nagy kortárs komponista, Hans Werner Henze munkásságába kapunk betekintést.
Fontosabb programok:
Nyelvek
A nyelv lehetővé teszi a tapasztalást, és maga is formálódik a tapasztalatokon keresztül. A Ruhr-metropoliszban 170 nemzetiség él, s több mint 100 nyelvet beszélnek. A program az irodalom és az előadás minden formájára kiterjed: regények, mesék, mondások, krimik, költemények és versek.
Fontosabb programok:
Kreatív iparágak ösztönzése
A RUHR.2010 innovatív kultúrpolitikai stratégiát követ, kifejezetten ezen a területen. A „2010lab” az első szakmákat és témákat átfogó online web-televíziós platform művészeknek és kreatívoknak. A támogatási stratégia az emberekre, a piacokra és a médiára egyaránt koncentrál.
Fontosabb programok:
Fesztiválok
A Ruhr-vidék lakói igazán tudnak mulatni. Fesztiválok, mint az „Extraschicht”, a „Bochum Total” vagy a „Loveparade”, milliókat mozgatnak meg. A legnagyobb ünnepség 2010. július 18-án lesz, amikor az A40/B1-es úton Dortmundtól Duisburgig 60 kilométer hosszan összehozzák az egész metropolisz lakosságát, hogy megalkossák a kultúrák, a nemzetek és a generációk asztalát. Ez lehet az a pillanat, amikor a Ruhr-metropolisz az emberek feje után a szívükben is megszületik.