Az 1991-ben létrejött Visegrádi Együttműködés egyetlen intézményesült szervezete a 2000-ben alakult Nemzetközi Visegrádi Alap. Igazgatóját a tagok angol nevének
ABC-rendje
szerint mindig más ország adja (ún. rotációs rendszerben). A szervezet igazgatója 2006. augusztus 1-jétől három éven át Forrai Kristóf, volt prágai magyar nagykövet.
Személyében az Alapnak most először van magyar igazgatója. Kinevezése alkalmából elképzeléseiről, az Alap és a kultúra kapcsolatáról, a pályázatokról kérdeztük.
A korábbi kétoldalú kapcsolatrendszeri munka után most egy nemzetközi szervezetben, több ország közös álláspontját kell képviselnie Forrai Kristófnak, aki 2006. augusztus
1-jétől három esztendőn keresztül tölti be a Nemzetközi Visegrádi Alap (International Visegrad Fund - IVF) igazgatói tisztét. Arra a kérdésünkre, mennyire jelenti ez a tény
a magyar szempontok kiemelt érvényesítését az Alap működésében, elmondta: az igazgató nemzetisége nem kap, nem kaphat kiemelt szerepet, hiszen az elvi döntéseket a
tagállamok minisztériumai közösen egyeztetik, az IVF azután ezeket a szempontokat érvényesíti. Az Alap igazgatójának ugyan van lehetősége módosítani a szervezet működésén
(hiszen feladata a minél hatékonyabb szerkezet kialakítása), ám Forrai úr kiemelte: nagyon jól működő szervezetet "örökölt", csupán kisebb módosításokra volt szükség,
jelentős változtatásra nem. Jelentős változtatásokat indokolhat például, ha a négy ország új feladatokat talál az Alap számára. Erre akár 2007 elejétől is számíthatunk, ha
a 2006 tavaszán Budapesten elvben elhatározott hozzájárulás-emelést a négy ország miniszterelnökei 2006 októberi, visegrádi találkozójukon valóban jóváhagyják.
Mint megtudtuk, az eddigi 3,2 millió eurós éves keret 5 millió euróra emelkedhet (tehát a tagállamok éves befizetése 800 ezer euróról 1,25 millió euróra nő) és nem kizárt,
hogy ezzel kapcsolatban új projekteket vagy akár újfajta pályázatokat indít az Alap. Bár a 2004-es EU-bővítéssel megvalósult az V4 együttműködés eredeti célja (a tagállamok
euro-atlanti csatlakozásának gyorsítása), folyamatosan jelentkeznek új célok, hiszen ez a fajta regionális együttműködés az EU-n belül is elismert és fontos szerepet
játszik - például az érdekképviselet vagy a szomszédságpolitika területén.
Szükség is van a plusz forrásra, hiszen Forrai úr elmondása szerint jelentősen nőtt a beadott, magas színvonalú (tehát támogatásra érdemes) pályázatok száma. Jelenleg,
arányosan csökkentett összegeket megítélve, átlag minden harmadik pályázatot tudnak támogatni.
A magyar pályázókra, pályázatokra rákérdezve megtudtuk, hogy nem egészen egy év alatt nagy minőségi és mennyiségi fejlődés történt, nagyon kevés a formai szempontból
elutasítandó pályázat. Az IVF igazgatója külön felhívta a reménybeli pályázók figyelmét a telefonos és e-mailes konzultációs lehetőségre: mivel az Alap számos munkatársa
beszél magyarul, nyelvi korlátok sincsenek az érdeklődők útjában. Javasolja, hogy a beadási határidő előtt legkésőbb 1-2 héttel tegyék fel kérdéseiket, úgy biztosan időben
választ kapnak. Amikor a varázsszavakról kérdeztük, nevetve mondta: "A titkokat én sem tudom, ha tudnám, más beosztásom lenne...", majd általános receptként a "jó ötlet,
újszerű megfogalmazás, új terület, ahol még nincs kialakult együttműködés" kombinációját javasolta, mindezt jó pályázatban megírva.
Ami az egyik formai követelményt illeti: a pályázóknak a négy visegrádi ország közül legalább háromból kell együttműködőket találniuk. Forrai úr szerint a legtöbb
pályázatban mind a négy országból van társszervező. Véleménye szerint nem gond, ha nem régóta együttműködő partnerek adnak be közös pályázatot, hiszen nemritkán az egy
adott pályázatra társuló szervezetek később is folytatják az együttműködést - ezzel pedig az IVF eléri célját. "A visegrádi négyek nem zsilettpengével kimetszett,
elhatárolt terület, ellenkezőleg. Nagyon fontos, hogy élő kapcsolat legyen a környezettel is - de természetesen mi a visegrádi együttműködésre fókuszálunk -, ezt pedig a
partnerkeresési kötelezettség is elősegíti" - mondta Forrai Kristóf. A projektekben egyébként nemcsak a visegrádi, hanem a körülöttük lévő országok szervezetei is részt
vehetnek.
A jövőben többek között ezt a szomszédságpolitikai vonalat is erősíteni akarják (jelenleg is létezik pl. az ukrán ösztöndíj az Alapon belül), mivel a V4 országok az EU
határvonalán helyezkednek el, így a földrajzi helyzet és a történelmi tapasztalatok alapján alkalmasabbaknak tűnnek a déli és keleti szomszédokkal való kapcsolattartásra,
mint a nyugatabbra lévő EU-tagállamok.
Végül, de nem utolsó sorban a kultúra szerepéről kérdeztünk. Érdeklődéssel hallottuk, hogy a projektek körülbelül fele kulturális témájú. A kultúra szinte minden
területéről érkeznek pályázatok, és ez a tendencia a jövőben is folytatódni látszik, hiszen az országok lakosainak, művészeinek gondolkodásmódja hasonló, így a nyelvi
nehézségek ellenére is jól megértik egymást.
IN ENGLISH
