A Kultúra 2000 keretprogramról általában [2006-12-08]

Kultúra 2000

Alapelvek

A Kultúra 2000 keretprogram (2000-2006) az Európai Unió egységes, kultúrát támogató kezdeményezése volt. Jogi háttere az Európai Parlament és a Tanács által 2000. február 14-én elfogadott 508/2000/EC számú döntés volt. Célja volt egy közös európai kulturális térség kialakítása, amely elősegíti az európai népek egymás iránti toleranciáját, kölcsönös megismerését.
A programban a 25 EU-tagállam és a 3 EFTA-ország (Norvégia, Liechtenstein, Izland) mellett részt vehetett a 2 társult ország (Bulgária és Románia), illetve tárgyalások folytak Törökország és Horvátország bevonásáról is, azonban ezen országok ebben a keretprogramban még nem vehettek részt teljes joggal, csupán társult partnerek lehettek. Az Európai Unió támogatása a határokon átnyúló, közös vonásokra összpontosító, a cserén és együttműködésen alapuló kezdeményezéseket részesítette előnyben, amelyek

• elősegítik az európai népek kultúrájának és történelmének kölcsönös megismerését, a közös kulturális gyökerek feltárását és a kulturális párbeszéd kialakulását;
• előmozdítják az alkotókészség, a kultúra eredményeinek és jelentősebb irányzatainak nemzetközi terjesztését;
• elősegítik a kulturális sokszínűség erősítését, a kulturális kifejezés új formáinak fejlesztését;
• hozzájárulnak a kultúra a szociális-gazdasági fejlődéséhez;
• kiemelik az európai kulturális örökség fontosságát;
• ösztönzik az európai kultúra megjelenítését más országokban, a párbeszéd kialakítását a világ más területeinek országaival.

Kiemelt területek

A keretprogram négy kulturális terület (előadóművészetek, vizuális művészetek, kulturális örökség, illetve könyvek, olvasás, műfordítás) kezdeményezéseinek nyújtott pályázható támogatást. 2002 és 2004 között minden évben volt egy úgynevezett kiemelt terület (2002.: vizuális művészetek, 2003.: előadóművészetek, 2004.: kulturális örökség), melynek pályázatait nagyobb számban támogatták. 2005-től nem volt ilyen kiemelés, minden területről a legértékesebb ötleteket igyekeztek segíteni.

Általános pályázati szempontok

A benyújtandó projektekkel szemben támasztott leglényegesebb elvárás az volt, hogy ne egy nemzethez kapcsolódóak legyenek, hanem a támogatandó tevékenységek európai dimenzióval rendelkezzenek. Ennek gyakorlati megvalósítása területektől függően legalább 3-5 ország társszervezőinek kötelező bevonásával volt lehetséges. A társult országok (Bulgária, Románia) pályázóitól elvárták, hogy társszervezőik közül legalább egy az Európai Unió tagállamai közül kerüljön ki.
Pályázni rövid (egy éven belül megvalósuló) és hosszú távú (két-, hároméves) nemzetközi kulturális együttműködések támogatására lehetett. Magánszemélyek kivételével a kulturális élet bármely szereplője pályázhatott, kivéve az audiovizuális területet (ennek saját programja a MEDIA Plusz) és az iskolai rendszerű oktatást (ez a SOCRATES keretprogramhoz tartozik).
Az egyes kiválasztott projektek pénzügyi támogatása területektől függően többnyire évi 50.000 és 300.000 euró között volt, valamint nem haladhatta meg az egyes projektek összköltségvetésének 50-60%-át. A fennmaradó részt a pályázó csoportnak magának kellett előteremtenie.
A 2003-tól az egyes kiírások magyar nyertesei a Nemzeti Kulturális Alapprogramtól a szükséges önrész fedezésére támogatást igényelhettek. (Ennek részleteiről, feltételeiről a magyar nyelvű pályázati ismertetőben (archívumunkban), illetve az NKA honlapján olvashatnak).

Magyarország és a Kultúra 2000

A Magyar Köztársaság, valamint az (akkor még) Európai Közösségek és azok tagállamai közötti Társulási Tanács 3/2001. számú, a Magyar Köztársaságnak a Kultúra 2000 programban történő részvétele módozatainak és feltételeinek elfogadásáról szóló határozatát a Kormány 132/2001. (VII. 18.) számú rendeletében hirdette ki.
Magyar szervezetek 2001-től vehettek részt a programban teljes jogú tagként. Főszervezők, társszervezők és társult partnerek egyaránt lehettek, ám 2001-től 2004-ig létezett egy megszorítás (általában érvényes volt a programban részt vevő, nem-EU országokra): magyar szervezet csak akkor lehetett főszervező (akkor adhatott be önálló pályázatot), ha társszervezői közül legalább egy valamely EU-tagállamban volt honos.
A teljes jogú részvétel része volt, az Európai Bizottság felkérésére a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma minden évben két-két kulturális terület egy-egy magyar szakértőjét, jeles képviselőjét javasolhatta zsűritagnak a pályázatokat értékelő bizottságokba.
Hozzávetőleges számítások szerint 2001 és 2006 között a támogatott pályázatok kb. 11%-a volt magyar vonatkozású. Az eredményeket évenkénti bontásban a Kultúra 2000 archívumban ismertetjük.

Folytatás

A keretprogram sikeresnek bizonyult, ezért az Európai Bizottság már 2004-ben hozzálátott (a tapasztalatok figyelembevételével) a 2007 és 2013 közötti költségvetési időszakra szóló új kulturális keretprogram kidolgozásához. Erről részletesebben honlapunk jelzett részén olvashat.