Az európai hozzáadott érték

A TANÁCS ÁLLÁSFOGLALÁSA
(2002. december 19.)

a kultúra területén megvalósuló európai együttműködéssel kapcsolatos munkaterv végrehajtásáról: európai hozzáadott érték és személyek mobilitása valamint műalkotások terjesztése a kulturális ágazatban

(2003/C 13/03)

1. EMLÉKEZTETVE arra, hogy a Tanács 2002. június 25-én állásfoglalást fogadott el a kultúra területén megvalósuló európai együttműködésre vonatkozó munkatervről, és hogy ez a munkaterv prioritásként foglalja magában a kultúra területét érintő európai cselekvések hozzáadott értékének meghatározását és értékelését célzó módszerek elemzésének és kidolgozásának kérdését, valamint a kulturális ágazatban a személyek mobilitásának és a műalkotások terjesztésének fejlesztését és előmozdítását;
   
   
2. MEGÁLLAPÍTVA, hogy az európai hozzáadott érték az európai kulturális együttműködés alapvető és meghatározó fogalma, valamint a közösségi kulturális cselekvés mindenre kiterjedő feltétele, és ezért fontos előfeltétele a kultúra területére vonatkozó munkaterv folytatásának is;
   
   
3. MEGÁLLAPÍTVA, hogy a kulturális ágazatban a személyek mobilitásának és a műalkotások terjesztésének további előmozdítása a kulturális együttműködés jövőjét tekintve számottevő fontosságú kérdés, valamint döntő lépés az európai hozzáadott érték megvalósítása felé, és ezért elősegíti az európai népek számára közös kulturális terület kialakulását;
   
   
4. FIGYELEMMEL arra, hogy az Európai Unió bővítése fokozza mind az európai hozzáadott érték fogalmára, mind pedig a személyek mobilitásának és a műalkotások terjesztésének kérdésére való odafigyelés jelentőségét és fontosságát.

   I.
   
   Európai hozzáadott érték

5. MEGÁLLAPÍTVA, hogy az Európai Közösséget létrehozó Szerződésnek a szubszidiaritásra vonatkozó elvével összhangban a közösségi kulturális cselekvések európai hozzáadott értéke az olyan intézkedésekben keresendő, amelyek tagállami szinten kellőképpen nem valósíthatók meg, és ezért a lépték vagy a hatás szemszögéből nézve a Közösség részéről hathatósabban biztosíthatók;
   
   
6. HANGSÚLYOZZA, hogy az európai hozzáadott érték fogalmának kiemelése jelentős hatást gyakorol a jövőbeni európai kulturális együttműködésre azáltal, hogy növeli a kulturális cselekvések következetességét, rendszerezettségét és láthatóságát;
   
   
7. EGYETÉRT azzal, hogy a közösségi kulturális cselekvés európai hozzáadott értéke általában azzal a szinergikus hatással azonosítható, amely az európai együttműködés nyomán kerül felszínre és amely a kultúra területét érintő tagállami cselekvéseken és politikákon túlmenően jellegzetes európai vetületet képvisel;
   
   
8. EGYETÉRT azzal, hogy az európai hozzáadott érték dinamikus fogalom, és ezért rugalmasan kell azt megvalósítani;
   
   
9. EGYETÉRT következésképpen azzal, hogy a kulturális cselekvések európai hozzáadott értéke a következő szempontok halmozott figyelembe vételével határozható meg és értékelhető:
   
   
   1. A tagállamok közötti együttműködést ösztönző cselekvések.
      
      
   2. Olyan cselekvések, amelyek egyértelmű multilaterális jelleggel bírnak.
      
      
   3. Olyan cselekvések, amelyek célkitűzései és eredményei közösségi szinten jobban elérhetők, mint tagállami szinten.
      
      
   4. Olyan cselekvések, amelyek elsősorban az európai állampolgárokat célozzák meg, érik el és juttatják előnyökhöz, és amelyek tovább erősítik a kultúrák kölcsönös megismerését.
      
      
   5. Olyan cselekvések, amelyeknek az a célja, hogy fenntarthatók legyenek és hosszú távon járuljanak hozzá az együttműködés, az integráció és az európai kultúrák kibontakoztatásához.
      
      
   6. Olyan cselekvések, amelyek átfogó láthatóságot és hozzáférhetőséget tűznek ki célul;
   
   
10. FELKÉRI a tagállamokat és a Bizottságot arra, hogy hatáskörükön belül és kötelezettségeik keretében vegyék figyelembe a 9. pont tartalmát annak érdekében, hogy a közösségi kulturális cselekvés terén teljesítsék és biztosítsák az európai hozzáadott értéket;
    
    
11. EGYETÉRT azzal, hogy a Tanácsnak 2004 végéig számba kell vennie a 9. és 10. pont eseménykövetését, és FELKÉRI a Bizottságot arra, hogy hatásköreivel összhangban vegyen részt ebben az eljárásban.

    II.
    
    Személyek mobilitása és műalkotások terjesztése a kulturális ágazatban

12. EMLÉKEZTETVE arra, hogy a Tanács és az Európai Parlament több alkalommal is hangsúlyozta azoknak az intézkedéseknek a fontosságát, amelyek előmozdítják a kulturális ágazaton belüli mobilitást legutóbb a szabad mozgásról szóló, 1999. december 17-i tanácsi állásfoglalásban valamint az Európai Unión belüli kulturális együttműködésről szóló, 2001. szeptember 5-i európai parlamenti állásfoglalásban;
    
    
13. TUDOMÁSUL VÉVE egyebek között "A digitalizáció korában a kulturális ágazatban rejlő munkalehetőségek kihasználásáról és fejlesztéséről" szóló jelentést valamint "A kulturális ágazatban a személyek és termékek mobilitásáról és szabad mozgásáról" szóló tanulmányt, amelyeket 2001. júniusában illetve 2002. júniusában a Bizottság tett közzé, valamint a mobilitásról szóló, 2002. szeptemberében Århus-ban megtartott szakértői szemináriumot;
    
    
14. HANGSÚLYOZZA, hogy a személyek mobilitásának és a műalkotások terjesztésének a kulturális ágazatban való előmozdítása az ismeretek, tapasztalatok, a kölcsönös ösztönzés és az együttműködés meghatározó tényezője. A mobilitás és a terjesztés kérdése ezért fontos eszköz az európai kultúrák sokféleségének átadásához és a kulturális együttműködés megerősítéséhez;
    
    
15. HANGSÚLYOZZA, hogy a kulturális iparágakban az elmúlt években számottevő növekedés ment végbe, és az európai gazdaság és foglalkoztatás szempontjából fokozódott ezen iparágak jelentősége;
    
    
16. HANGSÚLYOZZA, hogy a kulturális ágazatot Európában nagy számú kis- és középvállalkozás, valamint a foglalkoztatás és önfoglalkoztatás különféle formái jellemzik, és az ágazat ezen oknál fogva különösen igényli az ismeretek és az információk hálózatba szervezését, összehangolását és terjesztését;
    
    
17. FIGYELEMMEL arra, hogy a mobilitás előtt álló egyes akadályok valamint a mobilitás fokozásának módjai kifejezetten a kulturális ágazatra vonatkoznak, míg a legtöbb kérdést átfogóbb és mindenre kiterjedő összefüggésben célszerű kezelni, ahogy azt például az Európai Tanács 2002. március 15-16-i barcelonai következtetései említik;
    
    
18. ALÁHÚZZA, hogy az Európai Közösséget létrehozó Szerződéssel összhangban tevékenysége során a Közösségnek figyelembe kell vennie a kulturális szempontokat és ezért hozzá kell járulnia a megnövelt mobilitáshoz szükséges környezet megteremtéséhez, TUDOMÁSUL VESZI a közösségi szinten számos fórumon már folyamatban lévő idevágó tevékenységeket, valamint HANGSÚLYOZZA a közöttük lévő kiegészítő jelleg szükségességét;
    
    
19. EGYETÉRT azzal, hogy a mellékletben felsorolt kérdések további kezdeményezések és cselekvések alapját képezik, és hogy a Tanácsnak 2004 végéig rendszeresen számba kell vennie az elvégzett munkát, beleértve az egyéb politikai területeken végrehajtott idevágó munka átfogó mérlegelését, és FELKÉRI a Bizottságot arra, hogy hatásköreivel összhangban vegyen részt ebben a folyamatban;
    
    
20. FELKÉRI A TAGÁLLAMOKAT ÉS A BIZOTTSÁGOT arra, hogy saját megfelelő hatáskörük alapján, kellő vizsgálat után tegyenek konkrét, közösségi és/vagy tagállami szintű intézkedéseket annak érdekében, hogy megkönnyítsék, illetve előmozdítsák a személyek mobilitását és a műalkotások terjesztését a kulturális ágazatban.

MELLÉKLET

A személyek mobilitásának és a műalkotások terjesztésének a kulturális ágazatban történő előmozdítását szolgáló lehetséges intézkedések

A szubszidiaritás elvével összhangban és a nemzeti jogalkotás keretén belüli kötelezettségek tiszteletben tartása mellett, a lehetőségekhez mérten a mobilitás előmozdítását és adott esetben a mobilitás előtt álló akadályok eltávolítását célzó, meglévő struktúrákat és programokat felhasználva célszerű közösségi és tagállami szintű intézkedéseket mérlegelni.

A mobilitást előmozdító intézkedések

1. Nemzeti információs szolgáltatások ( "egyablakos ügyintéző helyek" / "one-stop shop" ) kialakítása, olyan webhelyek és/vagy információs irodák formájában, amelyek összehangolják és terjesztik a kapcsolatokkal, foglalkoztatási lehetőségekkel és feltételekkel, valamint adott esetben az európai országokban érvényesülő jogszabályokkal kapcsolatos (többnyelvű) gyakorlati információkat;
   
   
2. A mobilitás gyakorlati és adminisztratív szempontjaival összefüggő információkat tartalmazó webhelyek összekapcsolása, például az európai kulturális portálon belül vagy a Bizottság által jelenleg kidolgozás alatt álló egyablakos mobilitás honlapon (one-stop mobility site);
   
   
3. Az egyes művészek és a kulturális szereplők közötti hálózatszervezés lehetőségeinek javítása;
   
   
4. A tagállamokból érkező művészeket és kulturális szereplőket felvevő létesítményekkel, így például szállásokkal és műhelyekkel kapcsolatos információk terjesztésére, és e létesítmények javítására szolgáló lehetőségek megvizsgálása;
   
   
5. A nagyközönség, különösen a gyermekek és fiatalok európai kultúrák és művészetek gazdagságával és sokféleségével kapcsolatos ismereteinek bővítését célzó módszerek és eszközök megvizsgálása;
   
   
6. A művészeti hallgatók és tanárok, valamint a kulturális terület hasonló szereplőinek ösztönzése a közösségi csereprogramokban való részvételre;
   
   
7. A művészek és kulturális szereplők számára szükséges mobilitási szakismeretek megszerzésének elősegítése, ideértve a nyelvi és vállalkozói ismereteket is;
   
   
8. Az iskolák és a kulturális terület egyéb oktatási intézményei közötti interdiszciplináris valamint határokon átívelő együttműködés elősegítése, ideértve a szakértelem és szakképzettség átláthatóságának és elismerésének javítására irányuló módok megvizsgálását is;
   
   
9. A kulturális területen érvényesülő mobilitással kapcsolatos statisztikai adatok begyűjtésének elősegítése, a jogi és adminisztratív korlátozó tényezők figyelembe vételével;
   
   
10. A meglévő támogatási programok igénybevételének elősegítése, valamint nemzeti és/vagy európai támogatási mechanizmusok kidolgozása lehetőségeinek megvizsgálása a mobilitás előmozdítása érdekében.

Intézkedések a mobilitás előtt álló esetleges jogi és adminisztratív akadályok elhárítására

1. Annak biztosítása, hogy az állampolgárok tisztában legyenek az 1408/71/EGK rendelet szerinti valamint a társadalombiztosításra vonatkozó meglévő kölcsönös rendelkezések szerinti jogosultságaiknak, miközben ideiglenesen egy másik tagállamban tartózkodnak;
   
   
2. Kellő vizsgálat után a tagállamok részéről a közösségi jognak és saját nemzeti joguk keretének megfelelően azoknak az általuk célszerűnek tartott intézkedéseknek a meghozása, amelyek azt szolgálják, hogy a kulturális ágazat azon szereplői, akik szakmai célokból egy másik tagállamba utaznak, mobilitásuk okán az idevágó szociális védelem tekintetében ne váljanak hátrányos megkülönböztetés tárgyává, ideértve az említett védelemre vonatkozó adminisztratív formaságokat is, például az egészségügyi ellátás és a közjóléti politika területén;
   
   
3. A tagállamok részéről szükség szerint tárgyalások megkezdése egymás között azzal a céllal, hogy a Szerződés rendelkezéseivel összhangban biztosítsák saját állampolgáraik javára a Közösségen belül meglévő esetleges kettős adóztatás megszüntetését.