Hivatalos nyelvek
Az Európai Unió hivatalos nyelveinek száma a 2007 januári bővítést követően 22-re emelkedett.
Az EU hivatalos nyelvei jelenleg a következők: angol, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német,
olasz, portugál, spanyol és svéd, szlovák, szlovén, román, bolgár.
Cipruson két hivatalos nyelv is van, a görög és a török. A görög nyelv - Görögország 1981-es csatlakozása óta - már a Közösség hivatalos nyelvei közé
tartozik. A másik hivatalos nyelv, a török ciprióták által beszélt török viszont nem vált hivatalos nyelvvé az Unióban. Törökország jelenleg tagjelölt
ország, s a török nyelv akkor válik EU-nyelvvé, ha az ország teljes jogú tagja lesz a
Közösségnek.
Az EU nagy figyelmet fordít a soknyelvűség megőrzésére, s a jelmondatban - Egység a sokféleségben - megfogalmazottak alapján erre bátorítja az uniós
tagországokat és állampolgáraikat is. Nyelvi politikáját illetően az EU nem kisebb célt tűzött maga elé, mint hogy elérje: minden polgára sajátítson el
anyanyelvén kívül még két másik uniós nyelvet olyan szinten, hogy képes legyen azokon kommunikálni. Ezzel kettős célt tűzött maga elé: egyfelől
képessé tegye állampolgárait az egymással történő kapcsolatteremtésre, másfelől így is kívánja erősíteni a toleranciát, s a különbözőséggel szembeni
elfogadást az emberekben. A nyelvtanuláshoz és a nyelvi sokszínűség megőrzéséhez a Közösség támogatásokat nyújt a tagállamoknak, annak eldöntését
azonban, hogy oktatási rendszerükbe milyen módon illesztik be a nyelvi képzést, az országokra bízza.
Az Európai Unióban minden döntést minden uniós nyelvre lefordítanak, az európai állampolgároknak pedig joga van az uniós nyelvek bármelyikén a
Közösség intézményeihez fordulni, s onnan ugyanezen a nyelven választ kapni.
Az Unió munkanyelvei elsősorban az angol, a francia és a német. Ez a kép kissé módosult a 2004-es bővítés következtében, mivel a csatlakozó
országokban idegen nyelvként az angol és a német nyelvet beszélik többen, ennek következtében az EU-s intézményekben is a francia nyelv térvesztését
lehet prognosztizálni az angollal és a némettel szemben.
Nyelv | Anyanyelvként beszéli (%)* | Idegen nyelvként beszéli
(%)* | Beszéli (anyanyelvként vagy idegen nyelvként) (%)* |
|
német | 24 | 8 | 32 | |
francia | 16 | 12 | 28 | |
angol | 16 | 31 | 47 | |
olasz | 16 | 2 | 18 | |
spanyol | 11 | 4 | 15 | |
holland | 6 | 1 | 7 | |
görög | 3 | 0 | 3 | |
portugál | 3 | 0 | 3 | |
svéd | 2 | 1 | 3 | |
dán | 1 | 1 | 2 | |
finn | 1 | 0 | 1 | |
* A százalék-adatok a 15-tagú Európai Unió összlakosságára vonatkoznak
Forrás: europa.eu.int
A legmagasabb szinten zajló megbeszéléseken, amennyiben erre igény mutatkozik, a közösségi testületekben biztosítanak szinkrontolmácsolást. Két
intézményben, az Európai Parlamentben és az Európai Tanácsban az ülések ideje alatt azonban állandó tolmácsszolgálat dolgozik folyamatosan.
Az ír nyelv sajátos státusa az Európai unió nyelvei között abban rejlik, hogy a szerződéseket ír nyelven is publikálják, hasonlóan a hivatalos
nyelvekhez. Az ír nyelvnek ez a "korlátozott" státusza éles vitákat generál Írországban, ahol az alkotmánynak megfelelően az ír nyelv az állam első
számú hivatalos nyelve. Jelzésértékű volt a 2004-es év első felében, az ír soros elnökség idején Bertie Ahern miniszterelnöknek az a gesztusa, hogy
2004. július 21-én az újjáalakuló Európai Parlamentben köszöntőbeszédét írül mondta el, s kifejezte reményét, hogy az ír nyelvet hamarosan a hivatalos
nyelvek sorában üdvözölhetik.
Az ír kormányon kívül 2004-ben a spanyol kormány is felvetette, hogy a baszk, a katalán és a galíciai nyelveket tegyék hivatalos nyelvvé az Európai
Unióban. 1990 decemberében az Európai Parlament A3-169/90-es határozatában a katalán nyelvről külön rendelkezik, s használatát előírja az alábbi
esetekben: a szerződések és alapvető jelentőségű dokumentumok esetében, az európai intézményeket érintő közérdekű információk közzététele során. A
rendelet továbbá kitér a katalán nyelvnek az oktatott európai nyelvek közé való bevételéről, s felhívja a bizottságot a katalán nyelv használatára az
autonóm közösséget érintő ügyeket illetően.
Az Alkotmányos Szerződést az akkori húsz hivatalos nyelven kívül írül, románul, bolgárul és törökül is elkészítették. A Szerződésbe belefoglalták, hogy
minden olyan nyelvre lefordítható, amely valamely tagállam területén hivatalos státuszt élvez. Erre hivatkozva fordíttatta le Spanyolország az
Alkotmányos Szerződést katalánra, galíciaira és baszkra.
A közösség tagországaiban számos olyan regionális nyelvet is találunk, amely nem hivatalos nyelv az EU-ban, viszont sokan beszélik, akár annál is
többen, mint egynémely hivatalos nyelvet a húsz közül. Ilyen nyelvek a francia regionális nyelvek (breton, elzászi, korzikai, okcitán, provençal
stb.), a luxembourgi, a fríz, a ladin, vagy az Egyesült Királyságban a skót és a walesi nyelvek.
Internetes forrás
Az EU új hivatalos nyelvei (angol nyelvű)
http://europa.eu.int/comm/dgs/translation/enlargement/new_languages_en.htm
Európa nyelvei (angol nyelvű)
http://europa.eu.int/comm/education/policies/lang/languages/index_en.html#Foreign%20language%20skills
Nyelvtanulás és nyelvi sokszínűség akcióterv (angol nyelvű)
http://europa.eu.int/comm/education/policies/lang/policy/index_en.html
Az Európai Unió nyelvei (angol nyelvű)
http://www.answers.com/topic/languages-of-the-european-union?hl=names&hl=european&hl=union&hl=official&hl=languages