Az Európai Örökség cím [2009-02-20]

Az UNESCO Világörökségi listájához hasonlóan, de attól jellegénél fogva eltérően és jól megkülönböztethetően, kifejezetten Európa kulturális örökségének megismertetésére a spanyol, francia és magyar kulturális miniszterek vezetésével létrejött egy kezdeményezés az "Európai Örökség" cím kialakítására. Az Európai Örökség jegyzékének létrehozásával a tagállamok kulturális örökségüket, történelmi helyszíneiket népszerűsíthetik, s fejleszthetnek így egy adott régiót a kulturális turizmus által.

A tervezet célja a közös európai kulturális örökség megismertetése, tudatosítása és az ahhoz való hozzáférés elősegítése, főleg a fiatalok körében. A kezdeményezés hozzájárul továbbá az európai polgárok kulturális ismereteinek bővítéséhez, európai identitásuk erősítéséhez és a kultúrák közötti párbeszéd előmozdításához. A tervezet kiemelt célcsoportja a fiatalság, érdeklődésének felkeltése más országok kultúrája iránt, s így a kultúrák közötti kapcsolatok megerősítése. A fiataloknak az európai örökségi helyszínekhez való hozzáférését elősegítendő különböző kedvezmények kidolgozása is tervben van.

Az Európai Örökség címet az európai identitás kialakulása szempontjából meghatározó fontosságú, határokon átnyúló vagy pán-európai jelentőségű épített örökségi helyszínek kaphatják majd meg, amelyeken az egyes tagállamok táblát is elhelyeznek. A jelölhető helyszínek közé tartozhatnak természeti vagy városi helyszínek, emlékhelyek, beleértve a kortárs örökséget és a szellemi örökséget is, amennyiben ez utóbbi épített helyszínhez kötődik. A fejlesztésekhez remélhetően mozgósíthatók lesznek közösségi források is. Az Európai Örökség cím az Európa Kulturális Fővárosa programhoz hasonló struktúrában részesülne a Bizottság pénzügyi támogatásában, és hasonló rendszerben látnák el a titkársági/adminisztratív feladatokat is.

A jegyzékbe elsőként került fel másfél évvel ezelőtt a franciaországi Cluny apátság és az Európai Unió alapító atyjának tekintett Robert Schuman Scy-Chazelles-ben található emlékháza, valamint az avignoni Pápák Palotájának díszudvara és az athéni Akropolisz. Magyarországnak négy jelöltje van a jegyzékbe: Vitéz János esztergomi terme (Studiolo), Mátyás király visegrádi palotája, a debreceni Nagytemplom, valamint a szigetvári vár.

A 2006-ban elindított jegyzék létrehozásában jelenleg az Európai Unió 20 tagállama vesz részt. Előkészítése eddig kormányközi együttműködés keretében zajlott, önkéntes alapon lehetett csatlakozni hozzá. A 2008-as versailles-i informális miniszteri találkozón a tagállamok többsége támogatta a projekt 27 tagállamra történő kiterjesztését, illetve annak közösségi szintre emelését, s a címet viselő helyszínek hálózatának létrehozását. A kulturális miniszterek által 2008. november 20-án elfogadott tanácsi következtetések alapján az Európai Bizottság készíti el az Európai Parlament és a Tanács közös határozati javaslatát, amelyet várhatóan 2010 elején terjeszt elő. A határozattervezetet egy hatástanulmány is kíséri majd, amelyet a 2009. május 15-ig zajló, széleskörű konzultáció alapján dolgoz ki a Bizottság.

Az Európai Örökség cím létrehozásáról szóló határozat elfogadásáig és hatályba lépéséig a kormányközi együttműködés keretében, a miniszterek által jelölt első "emblematikus" helyszínek (országonként legfeljebb 4) szerepelhetnek csak a listán. A közösségi program elindulásától pedig a tagállamok a megadott feltételek és eljárásrend szerint jelölhetnek majd helyszíneket.