Ez tulajdonképpen két új pénzalapot, két új pályázati forrást jelent az Európai Gazdasági Térség meghatározott tagállamai számára. (Ez Norvégia, Liechtenstein és Izland pénzügyi hozzájárulása az uniós egységes belső piac előnyeiből való részesedésért cserébe.) Az EGT Pénzügyi Eszköz
által nyújtott lehetőségeket a tíz új csatlakozó államon kívül még az EGT három régebbi - és az EU - EGT-átlaghoz viszonyítva kevésbé fejlett - állama
veheti igénybe: Görögország, Portugália és Spanyolország. A Norvég Alapból viszont csak a tíz új tagállam juthat újabb forrásokhoz. Különbség még a
két
program között, hogy míg az EGT támogatási mechanizmusa a három nem EU - tag EGT - tagállam Izland, Liechtenstein és Norvégia hozzájárulásából áll,
addig
a norvég támogatási alap kizárólag a Norvég Királyság felajánlásából jött létre, és a pályáztatásra is az egyes új tagállamok és a Norvég Királyság
között létesülő kétoldalú együttműködési megállapodások alapján kerülhet sor. Mindazonáltal mindkét - a kibővített EU-n belüli társadalmi és gazdasági
egyenlőtlenségek csökkentését célzó - pénzügyi eszközre egységes szabály- illetve intézményrendszer vonatkozik, és egy Brüsszelben felállított közös
titkárság koordinációja alatt, egységes eljárásrend szerint működnek.
Az Alapok legnagyobb előnye, hogy olyan területek is megnyíltak a pályázatok előtt, amelyeket a Strukturális és Kohéziós Alap nem támogat.
Az általuk támogatni kívánt tevékenységi körök fedik egymást; pontosabban az EGT támogatási megállapodásában megjelölt öt célra a Norvégia által
biztosított alapból is lehet forrásokhoz jutni, de ezeket a célokat a norvég támogatási megállapodás még további négy területtel bővíti.
Az EGT támogatási rendszeréből az alábbi területek támogathatóak:
A Norvég Alap további négy célkitűzése a következő:
A két pénzügyi eszköz által nyújtott támogatás az egyes pályázatok esetében nem haladhatja meg az adott pályázat összköltségének 60%-át, kivéve azokat
a pályázatokat, amelyek központi, regionális vagy helyi kormányzati pénzből valósulnának meg: ezekben az esetekben a támogatás akár a pályázat
költségvetésének 85%-át is elérheti. Az egyes kedvezményezett országok előre meghatározott arányban részesülhetnek az Alapokból. Magyarország számára
az EGT pénzügyi eszköz 10,13%-ot (azaz évi 12,15 millió eurót), míg a norvég támogatási mechanizmus 13,1%-ot (kb. évi 14,85 millió eurót) irányoz elő.
A pályázatok benyújtására, illetve a támogatásra jogosultak köre mindkét Alap esetében hasonló: azon köz- vagy magánjog által meghatározott, közhasznú
vagy meghatározott közfeladatok ellátására létrehozott jogi személyek nyújthatnak be pályázatokat, amelyek az alábbi csoportok valamelyikéhez
tartoznak:
A benyújtott pályázatoknak összhangban kell lenniük az EGT és a norvég pénzügyi alapok által támasztott formai és szakmai követelményekkel,
prioritásokkal és célokkal, valamint az EGT közbeszerzésre, állami támogatásra, valamint versenyre vonatkozó szabályaival és a vonatkozó egyéb európai
uniós szabályozással egyaránt.
Az Alapok kulturális és oktatási vonatkozásai
Az Alapok által megfogalmazott prioritások több alcsoportjában is találunk kulturális és oktatási projekteknek szóló felhívást.
A környezetvédelem területén a környezettudatos oktatást támogatják és a nem kormányzati szervezetek (NGO-k) részvételének elősegítését a
környezet
védelmében.
Az európai kulturális örökségvédelem kategóriájában a történelmi jelentőségű helyszínek és épületek hasznosítási terven alapuló restaurációját,
a
kulturális világörökség megőrzését, illetve az európai kulturális örökséget bemutató múzeumok felújítását és ilyen gyűjtemények létesítését segítik
elő. (ld. még a regionális fejlesztés és határon átnyúló együttműködés témakörét)
A humánerőforrás-fejlesztés és oktatás körében a következő tevékenységekhez járulnak hozzá: felnőttoktatás, szakképzés és élethosszig tartó
tanulás; a
felsőoktatás és a magánszektor közötti kapcsolat megerősítése az utóbbi munkaerőigényeinek figyelembe vételével; valamint ösztöndíjprogramok -
beleértve az Európai Gazdasági Térség ismereteinek elsajátítását és a magyar nyelv tanulásának elősegítését. Ezeken kívül az általános iskolák
akadálymentesítése és napköziotthonos foglalkozások szervezése, illetve a központi, regionális és helyi hatóságok adminisztratív képességének és
kompetenciáinak növelése - az információs technológia alkalmazását is ideértve - szerepel még a prioritások között. (ld. még a regionális fejlesztés
és határon átnyúló együttműködés témakörét)
A gyermek- és ifjúságügy témakörében a többszörösen hátrányos helyzetű fiatalok - beleértve a roma kisebbséghez tartozó és fogyatékos illetve
különleges igényű gyermekek - beillesztését segítik, emellett támogatják a fiatalok számára létrehozott integrált helyi információs és tanácsadó
központok hálózatának fejlesztését és kiterjesztését, valamint az állami gondozott gyerekek életkörülményeinek javítását és társadalmi beilleszkedésük
elősegítését.
A regionális politika és határon átnyúló együttműködés támogatott területei között szerepel az európai kulturális örökség megőrzésével és a
környezetvédelemmel összhangban a tömegközlekedés fejlesztése, a regionális fejlődés különböző szintjeinek - kistérségek, önkormányzatok -
kompetencia-növelése. Ezt a prioritási területet csak a Norvég Alap támogatja.
Bár a két támogatási rendszer koordinációjához közös irodát létesítettek Brüsszelben Pénzügyi Eszközök Irodája (Financial Mechanism Office -
FMO)
néven, de a végső döntéshozatal az EGT-mechanizmus esetében az EGT Pénzügyi Eszköz Bizottságában (FMC) történik, a Norvég Alap esetében pedig a Norvég
Külügyminisztériumban. Minden kedvezményezett országban felállítottak egy, az Alapok tevékenységét koordináló irodája
(National Focal Point - NFP), amely -
többek
között - a programok meghirdetéséért, elbírálásának megszervezéséért, illetve pénzügyi ellenőrzéséért felelős. A
nemzeti szint után fontos garanciát jelent az, hogy az Európai Bizottság is ellenőrzi a pályázatokat, mielőtt
azokról végső döntés születne
Az eljárást egyszerűsíti, hogy a két
mechanizmushoz és valamennyi projekthez azonos pályázati űrlap készül, az Alapokból finanszírozott programok végrehajtása pedig egységes eljárásrend
szerint történik.
A programok ratifikációja már megtörtént : a 2004-es és 2005-ös év folyamán mindegyik támogatni kívánt állam
hivatalosan is csatlakozott e két Alaphoz.
A Magyarország és Norvégia közötti megállapodást 2005. június 10 - én Budapesten írta alá Baráth Etele európai ügyekért
felelős tárca nélküli miniszter és Kim Traavik norvég külügyminiszter-helyettes, míg az EGT Pénzügyi Eszköz forrásaihoz
a 2005. júliusi aláírást követően juthat hozzá Magyarország.
Magyar pályázatok
A több szakaszból álló adminisztratív vizsgálat miatt még egy pályázat sem zárult le, így a 2004. május 1 - i csatlakozást követő első két év eredménye nehezen értékelhető.
IN ENGLISH
