Lille mint Európa Kulturális Fővárosa
A kultúra olimpiája
Az Európa Kulturális Fővárosa akcióról az azonos című kiadvány a következőket írja: ..lebonyolítása olyan a város számára, mint a sportszektorban az olimpiáé.. Ha a 2004-es év egyik győztesére, a francia Lille városára tekintünk, ez a mondás többszörösen is igaznak bizonyul.
A lille-i rendezvénysorozatot egészen pontosan 2003. december 6-án nyitották meg, és az egy év leforgása alatt négyezer program várta a városba özönlő
látogatókat. Koncertek, színházi előadások, kiállítások, utcabálok és közvetlen részvételre ösztönző performance-ok sokaságából válogathattak az
érdeklődők. A helyi és meghívott művészek Európa különböző tájairól és kultúrköreiből érkeztek. A rendezvény összesen 193 francia és belga települést
érintett, és a szervezők szerint annak egyik legnagyobb hozadéka a helyi lakosság közvetlen részvétele volt: az események előkészítéséből közel
tizennyolcezer .Lille-i Nagykövet. vette ki a részét. A korábbi évekhez képest 30 százalékkal több turista érkezett a városba, és az eseményhez
kapcsolódó kiállítások látogatóinak száma is rekordokat döntögetett. A Rubens kiállítást például 300 ezren nézték meg, 100 ezren voltak kíváncsiak
Auguste Mariette egyiptológus tárlatára, miközben Erwin Redl installációját a Szent Mária-Magdolna templomban 40 ezren látták.
Járulékos hatások
A 2004. november 28-án véget ért eseménysorozat kézzel fogható gazdasági, területfejlesztési és integrációs hatást is gyakorolt a városra, illetve
annak tágabb környezetére. Laurent Dréano, a Lille-i Kulturális Főváros projekt koordinátorának nyilatkozata, miszerint .a kultúrát el kell ültetni a
lakosság szívében, és olyannak kell lennie, amely képes megváltoztatni egy egész vidéket., jól tükrözi, hogy a program messze túlmutatott a fesztivál
jellegű rendezvényeken. A város elöljárói által kitűzött alapvető cél ugyanis az volt, hogy a település és környezete hosszú távon profitáljon a
folyamatos figyelemből, és a .nyereség. a környék valamennyi polgára számára kézzel fogható eredményt hozzon. Ez meg is valósult, hiszen a kulturális
eseményekkel párhuzamosan Lille-ben és környékén számos beruházás történt. Településeket rendeztek, épületeket újítottak fel, új kiállítótermeket és
sportcsarnokot húztak fel, miközben ismét megnyitották a Lille-i Operát. A program idejére a város kedvezményes helyi közlekedési bérletekkel,
belépőkkel, a különböző pénzügyi lehetőségekhez alkalmazkodó szálláshelyekkel várta a vendégeket, és külön említést érdemel a rendezvények köré kiépült
információs rendszer, melynek segítségével könnyűszerrel válogatni lehetett a különböző programok között.
Az biztos, hogy Lille 2004-es tevékenysége, szerepe, illetve a megvalósítás módja jó példa lehet hazánk számára is. Magyarország ugyanis 2010-ben
bekapcsolódik az Európa Kulturális Fővárosa címért folyó küzdelembe.
Történelem dióhéjban
Lille története a középkorba nyúlik vissza, neve írott formában először egy 1066-ban keltezett okmányon tűnik fel, de a környéket már a IX. században
is flamandok lakták. A Verduni Szerződésben (843) Lille városa már a környék egyik legjelentősebb településeként jelenik meg. Eseményekkel teli időszak
után, a XIV. században Brüsszellel és Dijonnal együtt a burgundi állam részévé vált, majd 150 évig egy Habsburg-házasság folytán Lille spanyol
fennhatóság alá került. XIV. Lajosnak minden erejét és befolyását latba kellett vetnie, hogy 1667-ben Lille francia várossá váljon. A XIX. században a
város komoly ipari központtá nőtte ki magát. Jelenleg a város 200 ezer lelket számlál, de a körülötte szerveződő 87 kisebb helységgel együtt több mint
1 millió lakost tudhat magáénak, és ezzel Franciaország negyedik legnagyobb települése. Jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy gyorsvasút
köti össze nemcsak Párizzsal, hanem Brüsszellel és Londonnal is.
IN ENGLISH
