Európai filmek az EU televíziós műsorszórásában: a Bizottság 7. jelentése (2003-2004)
A jelentés eredményeiA jelentés eredményei
A Bizottság 2006. augusztus 22-én közzétette hetedik állapotfelmérő jelentését a 2003-2004-es időszakra vonatkozóan, melyben az
európai filmek illetve a
független alkotások az Európai Unió tagállamainak televíziós műsoridőbeli arányait vizsgálja. Ez az első alkalom, hogy az új tagállamok adatait is értékelték, s össze
tudták azokat hasonlítani az EU-15 adataival.
A felmérésből kiderül, hogy, a televíziós csatornák teljes műsoridejük több mint 60%-át európai filmek, s több mint 30%-át az európai független producerek alkotásai teszik
ki. Ez mutatja egyfelől a határok nélküli televíziózásról szóló irányelv
(Television
Without Frontiers) alkalmazásának eredményességét illetve az európai filmek népszerűségét is. Viviane
Reding, az
információs társadalomért és a médiáért felelős biztos üdvözölte a felmérés eredményeit, mert véleménye szerint ez az európai audiovizuális ipar magas színvonalának és
erejének jelzője. A biztos asszony hozzátette továbbá. örvendetes az a tény, hogy az új tagállamokban is hasonlóan magas arányokat tapasztalunk, mint a régi 15 tagállamban,
illetve a független alkotások aránya ott még magasabb. Ezenkívül az új technikai újítások révén elérhető szolgáltatások elterjedésétől további erősödést vár el.
A Bizottság jelentéséből kiderül, hogy 2003-ban az EU átlagában a műsorszórási idő 65,18%-át, 2004-ben pedig 63,32%-át tették ki az európai filmalkotások. Ha a középtávú
elemzést vizsgáljuk, az arány 60% fölötti értéken stabilizálódott. A szélső értékeket nézve: 2003-ban 52,75%-kal Írország és 86,20%-kal Dánia jelentette a két végpontot,
míg 2004-ben 49,12%-kal Csehország és 86,33%-kal újra Dánia, a többi tagállam műsorsugárzási rátája ezen végpontok között ingadozott. Az ezt megelőző, 2001-2002-es
időszakban is hasonló arányokat találunk.
Ami a független producerek alkotásait illeti, e területen javuló tendenciát tapasztalunk: a 2003-as 31,39%-ról 2004-ben 31,50%-ra nőtt arányuk az EU átlagában, a
műsorszórási időben. A szélső adatokat 2003-ban 15,81% (Dánia) és 44,95% (Ausztria), 2004-ben 16,24% (Szlovénia) és 46,38% (Ausztria) értékei jelentették. E műsorszórástól
független producerek is végeztek egy felmérést az általuk készített filmeknek a gyártástól számított öt éven belüli sugárzását vizsgálva, s azt látták, hogy a 2001-2004-es
időszakban az arány meghaladta a 20%-ot, mely a független alkotásokra szánt műsoridő 2/3-ának felel meg, s ez a tény nagy előrelépésnek tekinthető.
A jelentés az európai audiovizuális piac dinamikus voltára is rámutatott, ugyanis a már említett irányelv hatálya alá tartozó csatornák száma is növekvő tendenciát mutat:
2003-ban 584, 2004-ben 767 volt belőlük. Ez az adat elsősorban a 2004. május 1-i bővülés hatását mutatja, de ez a Tizenötöket (a régebbi tagállamokat) tekintve is
számottevő emelkedést jelent, mert a 2001-2004-es időszakban 39%-kal nőtt a műsorszórók száma, s ebből 12% a 2003-2004-es periódus alatt valósult meg.
Meg kell említeni emellett, hogy a tagállamok eleget tesznek az irányelv által előírt jelentéstételi kötelezettségüknek, és adatokat szolgáltatnak a csatornák műsoridejéről
- ez fejlődésként értékelendő az előző, 2001-2002-es időszakhoz képest, amikor több tagállam nem adott teljes körű információt a televíziós műsorsugárzók adásidejének
megoszlásáról.
A Határok nélküli televíziózásról szóló irányelv
Az 1989-ben elfogadott és 1997-ben módosított irányelv az Európai Unió audiovizuális politikájának fontos eszköze, mert amellett, hogy fő célkitűzéseként az európai filmek gyártását és terjesztését kívánja előmozdítani, szabályozza a kiskorúak védelmének témakörét és a reklámok megjelenését - ez utóbbit pl. az amerikai filmekben elterjedt burkolt reklámok (product placement) tiltásával.Bővebb információ:
A 7. jelentésről:
IN ENGLISH
