Az Európai Parlament Kulturális és Oktatási Bizottsága [2011-06-22]

A bizottságok elhelyezkedése az uniós intézményi struktúrában
A bizottságok felépítése
A Kulturális és Oktatási Bizottság tagjai
A Kulturális és Oktatási Bizottság tevékenysége, céljai
A Kulturális és Oktatási Bizottság tevékenysége a 2004-től 2009-ig tartó parlamenti ciklus első évében
Internetes források

A bizottságok elhelyezkedése az uniós intézményi struktúrában

Az Európai Parlament (EP) Kulturális és Oktatási Bizottsága az Európai Parlament 20 állandó szakbizottságának egyike. A Parlament ezekben a bizottságokban tárgyalja az Európai Unió hatáskörébe tartozó kérdéseket, de bizonyos esetekben ideiglenes- és vizsgálóbizottságokat állít fel. A bizottságok készítik elő a plenáris ülésen folyó politikai vitára az egyes kérdéseket, hozzájárulva ezáltal a döntéshozatal folyamatához.
Az Európai Parlament az unió döntéshozatali struktúrájában ugyan egyre erősödő, de még mindig "alárendelt" helyzetben van a Tanáccsal szemben abban az értelemben, hogy valódi társjogalkotó és társdöntéshozó szerepet csak a kérdések egy bizonyos részénél játszhat (főleg az uniós állampolgárokat leginkább érintő ügyekben, pl. fogyasztóvédelem, környezetvédelem stb.); végső soron azonban az uniós döntéshozatal struktúrájában a Tanács a legfőbb döntéshozó és jogalkotó intézmény. A parlamenti bizottságok munkájáról azonban nem állíthatjuk, hogy feleslegesek lennének, sőt jelentős politikaformáló erővel rendelkeznek bizonyos területeken - amelyeken a Parlament egyébként is jelentős hatáskörökkel bír, pl. költségvetés -, de azokban a kérdésekben is mérvadó lehet a véleményük, amelyek vonatkozásában az EP szerepe csupán formális (pl. kül- és alkotmányügyek).
A kultúra relációjában az EP befolyásoló szerepe jelentős, hiszen itt a döntéshozatal során - az együttdöntési eljárás keretében - a Tanácsnak egyenrangú partnere, azaz, ahogy fent is utaltunk rá, valóban "társjogalkotó és társdöntéshozó", hiszen a Tanács addig nem szavazhat a szóban forgó kérdésről, amíg a Parlament maradéktalanul nem elégedett a javaslat szövegével és tartalmával. Fontos tudni azonban, hogy a kultúrát érintő ügyekben a tagállamok különösen erős jogosítványokkal bírnak a döntéshozatal során, hiszen a tanácsi szavazásnál egyhangúság szükséges, azaz minden tagállam "vétójogával" élve megakadályozhatja egy neki nem tetsző döntés meghozatalát. A közösség feladata tehát a kultúrát érintő kérdésekben végső soron csupán az együttműködés elősegítésére és összehangolására korlátozódik.

A bizottságok felépítése

A bizottságok élén egy elnök és kettő-négy alelnök áll, akiket az egyes frakciók jelölései alapján választanak meg a bizottságok alakuló ülésein.
Az állandó bizottságok összetételéről a parlamenti frakciók politikai súlyának (azaz a közvetlen EP-választások során elnyert mandátumok számának) megfelelően születik megegyezés az egyes politikai csoportok között. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a legutóbbi parlamenti választásokon a legtöbb szavazatot begyűjtő Európai Néppárt és Európai Demokraták szerezték meg a jogot arra, hogy a legtöbb bizottságba elnököt jelöljenek. A ciklus közepén, azaz két és fél év múlva a bizottsági helyeket újraosztják, a bizottságok mérete azonban változatlan marad.
A bizottság elnökének feladata az ülések vezetése, a működés irányítása és a plenáris ülés előtt a bizottság képviselete, ezen felül az elnök tagja még az állandó bizottságok elnökeit tömörítő Bizottsági Elnökök Konferenciájának.
A bizottság munkájában részt vevő frakciók mindegyike ún. csoportkoordinátort választ, aki a bizottsági frakciótagok vezetőjeként képviseli a frakció érdekeit és közreműködik a bizottságok napirendjének megvitatásában. A koordinátor vezeti továbbá a bizottsági ülések előtt a frakciótagok külön üléseit, s jelentős szerepe van az egyes kérdésekkel kapcsolatos frakció-álláspontok kialakításában.
A bizottságokban tevékenykedő képviselők teljes jogú tagokként vagy helyettesekként közreműködnek az adott szakpolitikai irányvonalak kialakításában; utóbbiak felszólalási és szavazati jogukkal azonban nem élhetnek akkor, ha frakciójuk minden rendes tagja jelen van az ülésen.

A Kulturális és Oktatási Bizottság tagjai, tevékenysége és céljai

A Bizottságnak jelenleg 32 tagja van, Magyarországot Bagó Zoltán (EPP) képviseli.
A Bizottság 2009-2014 közötti névsorát magyar nyelven ERRE A LINKRE kattintva érheti el.

A Bizottság felelős:

1. az Európai Unió kulturális vonatkozásaiért, különösen:
   
   a) a kulturális ismereteknek és a kultúra terjesztésének fejlesztéséért,
   b) a kulturális és nyelvi sokszínűség védelméért és előmozdításáért,
   c) a kulturális örökség és a művészi alkotások megőrzéséért és azok fennmaradásának biztosításáért, valamint a kulturális csereprogramok támogatásáért;
2. az Unió oktatáspolitikájáért, beleértve az európai felsőoktatási térséggel kapcsolatos feladatokat, az európai iskolák hálózatának fejlesztését és az élethosszig tartó tanulás ösztönzését;
3. az audiovizuális politikáért, illetve az információs társadalom kulturális és oktatási vonatkozásaiért;
4. az ifjúság-, valamint a sport- és szabadidős politikákért;
5. a tájékoztatási és médiapolitikáért;
6. harmadik országokkal történő oktatási és kulturális együttműködések összehangolásáért, illetve a megfelelő nemzetközi szervezetekkel és intézményekkel való kapcsolattartásért.

Forrás: Az Európai Parlament Eljárási Szabályzata

A Kulturális és Oktatási Bizottság tevékenysége a 2004-től 2009-ig tartó parlamenti ciklus első évében

A 2004 júniusától 2009-ig tartó parlamenti ciklus első 12 hónapja alatt az Európai Parlament Kulturális és Oktatási Bizottsága 16 alkalommal ülésezett, melyek során összesen öt javaslatot fogadott el, s terjesztett az európai képviselők elé. Ezen javaslatok közül három foglalkozott a kultúra területét érintő témakörökkel, így az alábbiakban ezek rövid bemutatása következik.

Javaslat az Európa Kulturális Fővárosa program lebonyolítására 2005 és 2019 között

Az együttdöntési eljárás keretében az Európai Parlament és a Tanács egybehangzó álláspontjának kialakítása céljából az Európa Kulturális Fővárosa program 2005 és 2019 közötti lebonyolítására vonatkozó 1419/1999/EC számú határozat módosítása második olvasatra is az európai képviselők elé került. A parlamenti döntést megelőzően a Kulturális és Oktatási Bizottság 2005. február 1-én fogadta el A6-0017/2005 számú javaslatát, amely a 2004. május 30-án csatlakozott tíz új tagállam bevonását teszi lehetővé a meglévő rendszerbe. A második olvasat során a Tanács álláspontja alapján az osztrák Christa Prets által a Bizottság elé terjesztett módosított dokumentumnak továbbra is lényeges vonása, hogy 2009-től kezdve minden évben két-két tagállam egyszerre jelölheti előzetesen megfelelőnek ítélt kandidáló városait a rangos cím elnyerésére. A javaslatnak szintén fontos eleme, hogy a megfogalmazott célok elérésének érdekében az új tagállamoknak pótlólagos pénzügyi kereteket kíván biztosítani. Végezetül a raportőr szükségesnek ítélte a 1419/1999/EC számú határozat további módosítását, s az Európa Kulturális Fővárosa program szelekciós rendszerének jövőbeni hatékonyabb működése érdekében reformok kidolgozására kérte fel az Európai Bizottságot.

Javaslat a Svájci Államszövetség bevonására az Európai Unió audiovizuális területen működő programjaiba

A Kulturális és Oktatási Bizottság 2005. február 1-én fogadta el a konzultációs eljárás keretében a görög Nikolaos Sifunakis által beterjesztett A6-0018/2005 jelű javaslatot, melynek célja, hogy a MEDIA Plus és MEDIA Képzési Közösség (MEDIA Training Community) néven futó uniós programokat a Svájci Konföderációra is kiterjessze. A javaslat jogi alapját a MEDIA Plus programot létrehozó közös tanácsi és parlamenti határozat nyolcadik bekezdése biztosítja, amely lehetővé teszi a részvételt az Európa Tanács határokon átnyúló televíziózásról szóló egyezményének (Convention of the Council of Europe on Transfrontier Television) aláírói számára. A javaslat jóváhagyja a Bizottság és a Svájci Államközösség delegációi által korábban kidolgozott és aláírt kétoldalú megállapodást, s egyben felkéri az Európai Parlament elnökét, hogy a testület pozitív véleményét továbbítsa a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint az uniós tagállamok és Svájc parlamentjeinek és kormányainak. A megvalósítás és a program finanszírozásának érdekében 2005-ben és 2006-ban Svájc évi 4,2 millió euróval járul hozzá az Unió közös költségvetéséhez.

Javaslat az európai filmes örökség megóvására és az ehhez kapcsolódó tevékenységek hatékonyabbá tételére

Hegyi Gyula, az Európai Parlament szocialista frakciója és a Kulturális és Oktatási Bizottság tagjaként 2004 novemberében terjesztette be azt a javaslatot, amelynek értelmében a Parlament és a Tanács közös ajánlásával kívánja elősegíteni a filmes iparág jogszabályi környezetének reformjait. A Bizottság eredeti javaslatát első olvasatban (az EP Gazdasági és Monetáris Bizottságának észrevételeivel kiegészített formában) tárgyaló és azt számos helyen megváltoztató, valamint módosító A6-0101/2005 jelű dokumentumot a Kulturális és Oktatási Bizottság 2004. április 21-én fogadta el. A magyar raportőr javaslatában elsősorban a filmes örökség megóvásával és az állami beavatkozások jogszerűségével foglalkozik, s külön kitér a filmes iparág munkahelyteremtő és gazdasági növekedést serkentő hatásaira. A javaslat egyben üdvözli a Bizottság azon törekvését is, amely az iparággal kapcsolatban meglévő állami támogatási rendszerek érvényességének 2007 júniusáig történő kiterjesztését, valamint ezzel párhuzamosan egy, a témát átfogóan vizsgáló tanulmány mielőbbi elkészítését irányozza elő.

Forrás és további információk

Az Európai Parlament Kulturális és Oktatási Bizottsága ülésdokumentumai EZEN A LINKEN érhetőek el.

További internetes források

A Kulturális és Oktatási Bizottság honlapja

Az Európai Parlament magyar nyelvű honlapja