Az Euro-mediterrán Partnerség

Az Euro-mediterrán Partnerség

• A Barcelonai Folyamat és az Euro-mediterrán Partnerség
• Az Anna Lindh Euro-mediterrán Alapítvány a Kultúrák Párbeszédéért
• Az Euromed Ifjúsági Akcióprogram
• Az Euromed Ifjúsági Program eddigi magyar eredményei
• Bővebb információ
• Honlapcímek

A Barcelonai Folyamat és az Euro-mediterrán Partnerség

Történeti háttér
Részben az Európai Unió belső fejlődésének, részben a regionális, részben a globális folyamatoknak a hatására az Unió 1995-ben kezdeményezte az együttműködést az EU-tagállamok és a Földközi-tenger déli és keleti partvidékének országai között. Elsősorban a két térség biztonságát, illetve a mediterrán régió gazdasági fejlődését igyekeztek szem előtt tartani.
Az Euro-mediterrán Partnerség kezdete az 1995-ben Barcelonában elindított folyamat, mely az Unió és a 12 érintett mediterrán ország (Algéria, Ciprus, Egyiptom, Izrael, Jordánia, Libanon, Marokkó, Málta, Palesztin Nemzeti Hatóság, Szíria, Törökország és Tunézia, valamint megfigyelőként Líbia) kapcsolatainak a keretéül szolgál. Ciprus és Málta 2004 áprilisa óta már az Unió tagjaként vesz részt a folyamatban. A Barcelonai Folyamat további jelentőségét mutatja, hogy ebben a keretben lehetőség nyílik az izraeli és az arab felek egy tárgyalóasztalhoz történő leültetésére. A Barcelonai konferencia záródokumentuma, a Barcelonai nyilatkozat hangsúlyozza a földközi-tengeri térség stratégiai fontosságát, a szomszédságon és közös történelmen alapuló együttműködés és szolidaritás jelentőségét.
A Barcelonai Folyamatot egy egyedülálló kezdeményezésnek tekinthetjük, mely fordulópontot jelentett az euro-mediterrán viszonyokban: egy új regionális kapcsolatrendszert alapozott meg.

Az együttműködés három pillére
A partnerség három, egymást kölcsönösen kiegészítő pillérre épül:

1. A politikai és biztonsági partnerség alapvető célja a béke és stabilitás övezetének a megteremtése. A párbeszéd fő témái: a terrorizmus elleni küzdelem; az alapvető szabadság- és emberi jogok, a demokrácia, a pluralizmus, a tolerancia; ill. az Unió közös biztonsági és védelmi politikáját érintő párbeszéd (ESDP).
   
2. A gazdasági és pénzügyi partnerség fő célkitűzése a 2010-es évtizedre tervezett, szabad kereskedelmi elveken működő euro-mediterrán közös gazdasági térség kiépítése; a fenntartható társadalmi-gazdasági fejlődés folyamatainak ösztönzése; a népesség életkörülményeinek javítása; a foglalkoztatottság növelése; a regionális együttműködés és integráció előmozdítása. A célok elérését az EU és az egyes dél-mediterrán országok közötti társulási megállapodások, illetve a déli partnerek gazdasági modernizációját ösztönző MEDA-program hivatott szolgálni. Említést érdemelnek a szakminiszteri találkozók, például a kereskedelem, az energia, a mezőgazdaság és az ipar terén.
3. A szociális, kulturális és humán területeken kirajzolódó partnerség keretében három fő program működik: a kulturális örökség védelme, az audiovizuális szektorok együttműködése és az ifjúságpolitika. Központi téma az emberi erőforrások fejlesztése, a kultúrák közti jobb megértés és a civil társadalmak közti kapcsolatok erősítése.

Az euro-mediterrán együttműködésnek két formája van: a kétoldalú, illetve a regionális. A kétoldalú együttműködés alapjai a társulási megállapodások, melyeket az EU minden országgal külön köt meg. Ennek a Partnerségnek a legnagyobb újítása a regionális dimenzión belüli sokszereplős párbeszéd, mely lefedi a fent említett három fejezet tartalmát.

Az Anna Lindh Euro-mediterrán Alapítvány a Kultúrák Párbeszédéért

Az alapítvány felállítása
2002 áprilisában Valenciában a résztvevőknek sikerült konszenzussal elfogadniuk az ún. Valenciai akciótervet, amely számos, a Barcelonai Folyamat újjáélesztésére irányuló közép- és hosszú távú kezdeményezést tartalmaz. A társadalmi, kulturális és humán fejezetben a Kultúrák és Civilizációk közötti Párbeszéd előmozdítása érdekében elhatározták egy Euro-mediterrán Alapítvány felállítását. Az új intézmény alapelveit és célkitűzéseit tartalmazó dokumentumot a 2003. májusi krétai külügyminiszteri találkozón fogadták el, a 2003. december 2-3-i nápolyi külügyminiszteri találkozón pedig döntöttek az új intézmény létrehozásáról. A 2004 májusában megtartott dublini külügyminiszteri találkozón megegyeztek az alapítvány székhelyéről: Alexandria (az Alexandriai Könyvtár és az ottani svéd kulturális intézet együttműködésében) adhat otthont az Anna Lindhről elnevezett intézet tevékenységének. Az alapítvány kezdeti finanszírozásához az Európai Bizottság 5 millió euróval járul hozzá, feltéve, ha az Euro-mediterrán Partnerség tagállamai is összesen legalább ekkora összeget bocsátanak rendelkezésre. A 2004. júniusi Euromed Bizottság ülésén bejelentett tagállami felajánlások eredményeképpen rendelkezésre áll a működés beindításához szükséges 5 millió eurós tagállami keret. 2004 novemberében Brüsszelben megtartották az első ülést, melyen a nemzeti hálózatok vezetői, valamint a Bizottság képviselői vettek részt. Az alapítvány ügyvezető igazgatója ismertette a terveket, majd a különböző országok képviselői elmondták javaslataikat az intézmény jövőbeni működéséről. Ugyancsak novemberben az Euromed Bizottság ülésén elfogadták az alapítvány alapító okiratát.

Az alapítvány első három évének működésére vonatkozó akcióterv véglegesítése jelenleg folyamatban van. A pályázati felhívást követően lehet majd pályázni, várhatóan minimum két uniós és két mediterrán ország részvételével. A projektek többek között a következő területekre koncentrálnak majd: a kulturális sokszínűség elősegítése, a fiatalok, valamint az információs társadalom.

Az alapítvány feladatköre Általános célok:

1. a kulturális hasonlóságok feltérképezése, fejlesztése, illetve támogatása, különös tekintettel a sztereotípiák, a rasszizmus és az idegengyűlölet kiküszöbölésére és a tolerancia megerősítésére;
2. széles körű kulturális, szellemi és a különböző vallások közötti párbeszéd kialakítása;
3. a Partnerség kulturális és humán dimenziójának alátámasztása és fejlesztése bilaterális és multilaterális szinten.

A konkrét tevékenységet tekintve:

1. egy olyan kiterjedt hálózat létrehozása, mely az együttműködés katalizátora lesz;
2. a kulturális, intellektuális és a civil társadalmon belüli eszmecsere folyamatos elősegítése elsősorban a médiumokon keresztül (rádió, televízió, folyóiratok, internet);
3. az országok közötti megértést elősegítő fesztiválok és egyéb események támogatása;
4. a Partnerség eszméinek terjesztése.

Szervezeti felépítés
Igazgatótanács (az első három évben az Euromed Bizottság tagjai), Tanácsadó Testület (6 EU tagországból, 6 a déli térségből), ügyvezető igazgató - a német Traugott Schöfthaler, adminisztratív személyzet.

A Hálózatok Hálózata
Az alapítvány felállítása fokozatosan történik, a kezdeti fázisban a "hálózatok hálózataként" funkcionál majd. Minden tagországban létre kellett hozni egy-egy hálózatot olyan nemzeti intézmények részvételével, amelyek elősegítik a kultúrák és civilizációk közti párbeszédet. Ezen kívül lesz egy független adminisztratív testület, amely a nemzeti hálózatok hálózatát fogja koordinálni.

A magyar hálózat jelenlegi tagjai:

1. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma - Stratégiai Tervezési és EU Koordinációs Főosztály
   Tóth Veronika
2. Teleki László Intézet - Külpolitikai Tanulmányok Központja
   N. Rózsa Erzsébet
3. MTA Világgazdasági Kutatóintézet
   dr. Szigetvári Tamás
4. Budapesti Corvinus Egyetem - Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék
   Rostoványi Zsolt
5. Szegedi Tudományegyetem - Újkori Egyetemes Történeti és Mediterrán Tanulmányok Tanszéke
   dr. J. Nagy László

Megtörtént a kapcsolatfelvétel a hazai civil szervezetekkel, távlati cél e szervezetek aktív részvétele az alapítvány működésében.

Az Anna Lindh Alapítvány hazai hálózatának vezető intézményei a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) és a Teleki László Intézet.

Az alexandriai ünnepség
2005 áprilisában az Alexandriában ünnepélyes keretek között tartott megnyitóval bocsátották útjára hivatalosan az Anna Lindh Alapítványt. A Suzanne Mubarak asszony védnöksége alatt megtartott hivatalos megnyitót az Európai Unió Miniszterek Tanácsának Elnöksége szervezte, amelyen többek között felszólalt Octavie Modert kulturális, felsőoktatási és kutatási államtitkár és Farouk Hosny kulturális miniszter is. Az egyiptomi kulturális miniszter rámutatott, hogy Alexandria "a tudás középpontjában" fekszik, s hogy az ősi alexandriai könyvtár felújítása Egyiptom elkötelezettségét tükrözi a világ békéje és a kultúrák egymás mellett élésének ügye iránt.
A háromnapos megnyitó eseményen a 35 partner országból több mint 80 civil szervezet tagjai gyűltek össze; ezek a szervezetek a régiószerte kialakulóban lévő nemzeti hálózatokhoz tartoznak. A 35 kormány 70 képviselője továbbá külön találkozókon intenzív tárgyalásokat folytatott az Alapítvány programjairól és eljárásairól.
Az "Egység a sokszínűségben" témában rendezett értelmiségi fórumra a nyitó ünnepség második napján került sor, míg április 20-án este a Quait Bay Erődben rendeztek euro-mediterrán szabadtéri világzenei fesztivált, mivel az alapítvány számára a zene és a képzőművészet a kultúrák közti párbeszéd fontos eleme. A rendezvény elsősorban a fiatalokat célozta meg, a belépés ingyenes volt. Az erőd a régi alexandriai világítótorony - az ókori világ hét csodájának egyike - helyén épült. A térség minden részéből érkezett zenészek olyan dallamokkal szórakoztatták a közönséget, amelyek már több évszázada gazdagítják az euro-mediterrán régió közös kulturális hagyományait. A fellépők között szerepelt a Romano Drom is.

Az Euromed Ifjúsági Akcióprogram

Az Euromed Ifjúság Program egyike azon regionális programoknak, amelyeket a Barcelonai Folyamat harmadik fejezetén belül hoztak létre. Ez a fejezet olyan állandó párbeszédet javasol az euro-mediterrán partnerek országaiban élő fiatalok között, amely hozzájárul egymás megértéséhez, a fiatalok társadalmi, valamint szakmai életbe történő beilleszkedéshez és a civil társadalom demokratizálódásához. Ehhez szükség van aktív állampolgárokra, azaz a helyi közösségek cselekvőképességére, a fiatalok és az ifjúsági szervezetek részvételének ösztönzésére, illetve a fiatalok foglalkoztathatóságának fejlesztésére.

Az Euromed Ifjúsági Program I (1999-2001)
Az első program 1999 és 2001 között futott, kibővítve az IFJÚSÁG 2000-2006 közösségi program tevékenységét a Nemzetközi Ifjúsági Cserék, az Európai Önkéntes Szolgálat és a Fejlesztő Projektek alprogramok terén. A program végrehajtásához létrehoztak egy hálózatot, az Európai Unió tagállamaiban nemzeti irodákkal, a MEDA partnerországokban egy-egy koordinátorral.

Az Euromed Ifjúsági Program II (2002-)
A második, jelenleg is érvényben lévő program főbb céljai:

1. a fiatalok társadalomba történő beilleszkedésének, ill. munkába állásának segítése és a civil társadalom demokratizálódásának ösztönzése a mediterrán partnerek országaiban;
2. a kölcsönös megértés és összetartozás érzésének elősegítése a fiatalok között a mediterrán térségben, az egymás iránti tisztelet, tolerancia és a különböző országok közötti párbeszéd jegyében;
3. az ifjúsági szervezetek szerepének növelése, a fiatalok aktív állampolgárrá válásának elősegítése, különös tekintettel a fiatal nőkre; az információ- és tapasztalatcsere, valamint a szaktudás átadásának ösztönzése az ifjúsági szervezetek között.

Az Ifjúság 2000-2006 Program 2002 és 2005 között a következő témájú projekteket részesíti előnyben: a faj- és az idegengyűlölet elleni küzdelem, a cselekvő állampolgárság és a civil társadalom fejlesztése, a nők szerepe a társadalomban, kisebbségi jogok, környezetvédelem, a kulturális és nemzeti örökség megóvása. Évente három pályázati határidőt írtak ki. E program kedvezményezettjei elsősorban a fiatalok, ill. az ifjúsággal kapcsolatos munkakörben dolgozók.

A legutóbbi adatok (2003) szerint 1999 óta hozzávetőleg 13.000 fiatal vett részt a programban, és több mint 500 projekt valósult meg.

Említést érdemel továbbá az Euromed Ifjúsági Platform, amely 2003 óta létezik.

A platform támogatói az Európai Bizottság és a máltai kormány. A programban az EU huszonötök és Algéria, Egyiptom, Izrael, Jordánia, Libanon, Marokkó, Palesztina, Szíria, Törökország és Tunézia vesznek részt.

A platform fő célja ennek megfelelően, hogy a különböző régiókban élő fiatalokat összehozza a tolerancia és az egymás iránti megértés jegyében, megkönnyítse a fiatalok közötti kapcsolatok kialakítását, elősegítse az információcserét, és lehetővé tegye a bevált módszerek bemutatását (programtípusok: Nemzetközi Ifjúsági Cserék, Európai Önkéntes Szolgálat, Fejlesztő Projektek).

A platform irányító testületében az Európai Bizottság Oktatási és Kulturális Főigazgatósága Ifjúsági Osztályának, valamint a Külkapcsolatok Főigazgatóságának, az EU EuropeAID Együttműködési Irodájának, a SALTO Euro-Med Forrásközpontnak és az Európai Ifjúsági Fórumnak a képviselői vesznek részt.

Az Euromed Ifjúsági Program eddigi magyar eredményei

Hazánk számára az Euromed Ifjúsági Programban való részvétel 2004. május 1-je óta lehetséges. A programmal kapcsolatos koordinátori feladatokat az Ifjúság 2000-2006 Program magyarországi nemzeti irodája látja el, amely a Mobilitás Képzési és Kutatási Igazgatóságán működik.

Ebben a témában eddig még kevés projekt született, de az érdeklődés napról-napra nagyobb. A nemzeti irodához benyújtott pályázatok száma - ha lassan is -, de növekszik, a MEDA országok koordinátorai pedig egyre gyakrabban számolnak be olyan, a mediterrán térség valamely országában megvalósított projektről, melynek magyar fiatalok is résztvevői voltak.
Az Euromed Ifjúsági Platform 2004-ben hazánkban, Budapesten, az Európai Ifjúsági Központban tartotta öt napos ülését, melynek a szervezőkkel, képzőkkel együtt összesen 41 - köztük hét magyar - résztvevője volt. Az itt kialakult kapcsolatokból már legalább három sikeres projekt született (ifjúsági csereprogram, képzés, partnerkereső szeminárium), melyeket az Ifjúság 2000-2006 Program magyar nemzeti irodája támogatásban részesített. Szintén 2004-ben nyílt először lehetőség arra, hogy a magyar nemzeti iroda több, az Európai Unió valamely tagállamában, valamint egyes MEDA országokban megrendezett képzésre, szemináriumra magyar résztvevők kiutazását támogassa. Idén májusban indult el egy - a magyar nemzeti iroda, valamint a török és a jordán nemzeti koordinátor közös ötlete alapján született - kezdeményezés, melynek elsődleges célja, hogy a három országot képviselő öt-öt ifjúsággal foglalkozó szervezet között hosszú távú együttműködés alakuljon ki, és ezekből a kapcsolatokból különböző ifjúsági projektek szülessenek.
Azokkal a magyar szervezetekkel, akik érdeklődnek az Euromed Ifjúsági Program iránt, vagy már szerveztek ebben a témában ifjúsági projektet, a magyar nemzeti iroda folyamatos kapcsolatot ápol, ezzel is támogatást és bátorítást nyújtva a fiataloknak, ill. a velük foglalkozó szakembereknek, ifjúsági munkásoknak. Az elmúlt egy évben hasonlóan szoros együttműködés alakult ki a mediterrán partnerországok és az Európai Unió tagállamainak euromed koordinátorai között is.
Hazánknak idén nyárra az a lehetőség is megadatott, hogy - a SALTO Euro-Med Forrásközponttal való együttműködésben - egy nemzetközi képzés házigazdája legyen.

Bővebb információ

Mikita Gyöngyi - Tóth Veronika: Kultúra és az Euro-mediterrán Partnerség

Mobilitás Képzési és Kutatási Igazgatóság
Tel: 273-4295
Fax: 273-4296
Honlap: http://www.mobilitas.hu
Cím: 1145 Budapest, Amerikai út 96.

Honlapcímek

http://euromedalex.org
http://europa.eu.int/comm/external_relations/euromed/euromed_foundation/
http://www.euromedp.org
http://www.europa.eu.int/comm/youth
http://www.salto-youth.net/euromed
http://www.youthforum.org/en
http://www.kulturpont.hu

Tóth Veronika és Kurdi Mónika írása