Történet, felépítés, működés [2011-11-04]

Az 1957-ben a Római Szerződéssel életre hívott Európai Unió viszonylag későn, csupán az 1970-es években "vett tudomást" először a kultúráról: az 1973-as Koppenhágai Konferencián az állam- és kormányfők a kultúrát az "európai identitás" alapvető elemeként ismerték el. Alapszerződésben pedig 20 évvel később jelent meg a kultúra: az 1992-es Maastrichti Szerződés IX. cím 128. cikke kifejezetten a kultúrával foglalkozik (az Amszterdami, majd Nizzai Szerződésben ugyanez a cikk 151. sorszámmal szerepel). (Kreatív Európa Iroda)



Ma a kultúra többszörösen jelen van az EU intézményrendszerében: az Európai Parlamentben az állandó bizottságok egyike a Kulturális és Oktatási Bizottság az Európai Bizottságban 1981 óta külön biztos foglalkozik a kultúrával illetve a Bizottságon belül működik az Oktatási és Kulturális Főigazgatóság, mely a kultúra területének operatív történéseit felügyeli. A konkrét tevékenységek, pl. a kulturális javak védelme továbbra is nemzeti hatáskörben maradnak, de európai szinten is születnek velük kapcsolatos jogszabályok.

Tematikus Európai Évek

Az utóbbi években rendszeressé vált, hogy egy-egy témakör egy egész éven keresztül a figyelem középpontjában áll az EU-ban. A mögöttünk hagyott időszakban a következő tematikus évek követték egymást:


Az Európai Unió igyekszik jó kapcsolatokat ápolni más térségekkel - ezt demonstrálandó jött létre pl. az EU-Japán Kapcsolatok Éve 2005-ben, de ezt a célt szolgálja az Anna Lindh Euro-mediterrán Alapítvány a Kultúrák Közötti Párbeszédért is.

Magyarország 1994-ben adta be csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz és 2004. május 1-jén válhatott az EU teljes jogú tagjává.

Költségvetések

Az EU költségvetése fedezi az EU intézmények és politikák kiadásait. A most pénzügyi perspektívának nevezett keret-költségvetés (korábban ilyen volt pl. az Agenda 2000) több évre szól, de ezen belül léteznek évekre lebontott költségvetések is. A keret nagyságát az EU-tagállamok közösen állapítják meg, a kiadásokról/felhasználásról az Európai Parlament és a Tanács dönt, a Bizottság javaslata alapján. Végül az elfogadott költségvetést az Európai Parlament iktatja törvénybe.

Az EU költségvetése nem lehet deficites; bevételei importvámokból, forgalmi adókból és tagállami hozzájárulásokból származnak. A 2007 és 2013 között érvényes keret-költségvetésről szóló intézményközi megállapodás 2006. június 14-én jött létre az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között, ezért a 2007-től induló keretprogramok (egyebek mellett a Kultúra program, Kreatív Európa program) költségvetése a tervezettnél később készült el.

Támogatóink: