Esélyek és kihívások



- munkaanyag -

  1. Esélyek és kihívások
  2. Melyek az EU tagság fő előnyei?
  3. Közösségi vívmányok
  4. A csatlakozási tárgyalások
  5. Kultúra és audiovizuális politika

  1. Esélyek és kihívások

      Magyarország évtizedeken át csupán kívülről figyelhette, amint a kontinens nyugati felén élő nemzetek mind szorosabbra fűzik együttműködésük szálait, a polgárok életszínvonala tovább javul, és korábban egymással háborúban álló népek megteremtik a tartós béke alapjait. A kezdeti szén- és acélközösség - elsősorban a politikai akaratnak és a társadalmi támogatottságnak köszönhetően - idővel egységes belső piaccá fejlődött. Az Európai Unió létrehozta a közös valutát, lebontotta a belső határokat, és kiépítette a külső határok védelmét.
      Az európai egység úgy jött létre, hogy nem veszélyeztette a nemzetek identitását, nyelvük és kultúrájuk megőrzését. Az Unióban egységesen szabályozzák ugyan például az erőművek szennyezőanyag-kibocsátásának mértékét, vagy a ketreces tojótyúk tartásának körülményeit, ám a szabályokat a tagállamok közösen alkotják, és azokat az Unió összes (jelenleg tizenegy) hivatalos nyelvén bárki elolvashatja.
      Magyarország számára az 1990-es évek elején nyílt meg az európai uniós tagság elvi lehetősége. A rendszerváltás megteremtette a szabad értékválasztás esélyét, a magyar külpolitika önállóságát. E sorsfordító változással együtt született meg a széleskörű politikai és társadalmi konszenzus: Magyarország fontos célja az Európai Közösség teljes jogú tagjává válni. Az ország politikai vezetése és a társadalom kellően kitartónak és tűrőképesnek bizonyult: nem hagytuk magunkat sem lebeszélni, sem alternatív megoldásokra rábeszélni. Fokozatosan választ kaptunk a három alapkérdésre: milyen feltételekkel, mikor és mely országokkal együtt kerül sor az EU újabb bővítésére, amely már hazánkat is magában foglalja.

    • Miért az EU?
    • A "kivel" számunkra is alapvető kérdés volt, habár Magyarország legelsőként nyújtotta be csatlakozási kérelmét, és mindvégig a tárgyalások élvonalában haladt. Elképzelhetetlen lett volna olyan EU-bővítés, amelyben hazánk nem szerepel. Ám bennünket is foglalkoztatott a kérdés: sikerül-e megtalálni az egyensúlyt a csatlakozás követelményei és a bővítési körének politikai szempontjai között. Az Unió viszonylag korán megindult a széleskörű bővítés felé. A kitáguló, új EU várhatóan huszonöt tagú lesz, huszonöt európai nemzet jövője fonódik össze.

    • Mikor?
    • A "mikor" kapcsán a kezdeti illúziók után következett a felismerés: az EU-csatlakozás a vártnál jóval több időt vesz igénybe. A bizonytalanság, a kétkedés, a "mindig öt évre vagyunk a tagságtól" érzése már-már állandósult. Talán kevesen tudják, hogy az egyik vezető EU-tagállam kormányfője már 1996-ra lehetségesnek tartotta belépésünket. Arra talán többen emlékeznek, amikor egy másik nagy tagállam elnöke 2000-ben jelölte meg a bővítés évét. Később inkább a borúlátó jóslatok nyertek teret, mondván, nem is lesz újabb bővítés, legalábbis 2007 előtt. Ma biztosan számolhatunk azzal, hogy Magyarország 2004. május elsején az Európai Unió teljes jogú tagjává válik.

    • Milyen feltételekkel?
    • A harmadik kérdésre - milyen feltételekkel? - nem adható egyszerű válasz. Mit kap, mit ad, és mire számíthat Magyarország 2004. május elsején? Miért áll hazánk érdekében az EU-csatlakozás? Mit tudott elérni az európai integrációs folyamat, aminek köszönhetően a korábban csatlakozott országok folyamatosan fejlesztik az együttműködést, a kívül maradottak közül pedig mind többen kérik a felvételüket? Nem elég egyetlen kérdést megválaszolni. Európa legnagyobb együttműködési projektjével állunk szemben. A sikeres európai integráció az érdekek és ellentmondások összehangolása nyomán alakult ki, fejlődött és fejlődik tovább. Melyek az EU tagság fő előnyei?

  2. Melyek az EU tagság fő előnyei?

    • Értékközösség
    • Az integráció alapja az értékközösség. Olyan országok vállalkoztak az önkéntes együttműködésre, amelyek elkötelezettek a demokrácia, az emberi jogok tiszteletben tartása és a piacgazdaság mellett. Az Európai Unión belül teret nyert a szolidaritás és a kohézió, megteremtve a felzárkózás esélyét.

    • Béke, biztonság és stabilitás
    • Az európai integráció eredménye a béke, biztonság és stabilitás. Egymással évszázadokon át háborúzó országok fogtak össze, és hozták létre az együttműködés széles alapjait. A nemzetállamok nem tűntek el, a nemzeti érdekek változatlanul jelen vannak az Unióban, ám minőségileg megújult az érdekérvényesítés eszköztára. Az európai népek nem egymás ellen, hanem egymással együttműködve keresik a megoldásokat. Kiszélesedett fogalom tartalma: a mindennapokban ma már nemcsak a háború elkerülése jelenti a biztonságot. Az EU tagjai közösen szervezik meg a külső határok védelmét, a szervezett nemeztközi bűnözéssel szembeni hatékonyabb fellépést.

    • Jólét
    • Az európai integráció értéke a jólét alapjainak megteremtése. Az egységes belső piac átlátható módon szabályozza a gazdasági szereplők tevékenységét, megsokszorozza a gazdasági növekedés esélyeit. A világ legnagyobb, az új tagok befogadásával tovább bővülő piaca növekvő keresletet és termelékenységet, újabb gazdasági lehetőségeket kínál az új és a régi tagoknak egyaránt. A gazdasági növekedés pedig munkahelyeket hoz létre, megteremti az életszínvonal növelésének, a nyugdíjak emelésének lehetőségét.

    • Szolidaritás
    • Az európai fejlődés fontos előnye a szolidaritás elvének érvényesítése. A fejlettebb államok is megértették, hogy a közös boldogulás alapja a közös fejlődés, amihez az elmaradottabb tagországok és térségek számára biztosítani kell a felzárkózás lehetőségét. Ez a politikai felismerés eredményezte az ír, a spanyol vagy a portugál gazdasági és társadalmi sikereket. Ezen az úton indulnak el - igaz, mostohább nemzetközi gazdasági adottságok közepette - az új tagállamok is.

    • Egyenlő versenyfeltételek
    • Az EU talán legjelentősebb vívmánya az egyenlő versenyfeltételek, az egyenlő esélyek megteremtése. Az egységes belső piacon azonos szabályok vonatkoznak minden szereplőre, ezeket a tagállamok közösen alakítják ki és fejlesztik tovább. Egy később csatlakozó országban persze joggal alakul ki az érzés, hogy az alapító államok jelentős előnnyel bírnak, hiszen korábban ők írták a szabályokat, és azok gyakorlását évtizedek alatt alaposan elsajátították. Ám a magyar gazdálkodók a történelemben most először kapnak esélyt arra, hogy stabil, kiszámítható környezetbe ágyazódjanak be, ahol Lisszabontól Varsóig és Londontól Athénig azonos szabályok érvényesülnek.

    • Életminőség
    • Az életszínvonal növelése mellett mind fontosabb lett az életminőség javítása. A környezetvédelmi, élelmiszerbiztonsági és fogyasztóvédelmi előírások kialakításával az EU-tagállamok nem újabb bürokratikus terhet vettek a nyakukba, hanem olyan jogi és intézményi eszközöket alakítottak ki, amelyek a mindennapi élet minőségét és biztonságát javítják.

    • Politikai és gazdasági súly
    • Magyarország - a történelemben először - jelentős politikai és gazdasági súllyal rendelkező, hatékony szervezet egyenrangú tagjává válik. Ott ül ugyanannál az asztalnál, mint a nagyhatalmak, részt vesz a döntések előkészítésében, meghozatalában és végrehajtásában. Nem a nyugati újságokból kell megtudnia, miről döntöttek Brüsszelben. Nem diplomáciai kutatómunkával kell feltérképeznie, merre halad Európa. Ott leszünk, és csak rajtunk múlik, hogy a Magyarország-tábla mögött ülő politikusok és szakértők miként tudják kihasználni az intézményes integráció lehetőségeit.

    • Nemzetközi tekintély
    • A csatlakozással Magyarország nemzetközi súlya és tekintélye is megnő. A korábbi "kompország" végérvényesen horgonyt vet a biztos, nyugati kikötőben. Új nemzetközi státuszunk, amelyet a NATO-csatlakozás után az EU-tagság tesz véglegessé, a határainkon túlnyúló teljes magyar nemzet számára is előnyöket ígér. Az EU-n ma még kívül maradó szomszédainkkal új módon, az Unió tagjaként és támogatásával tudjuk majd továbbfejleszteni kapcsolatainkat. Természetesen a nemzetközi életben a későbbiekben is lehetnek viharok, de azokkal már rendkívül erős, összetartó flotta tagjaként nézünk szembe.

  3. Közösségi vívmányok

    A nyilvánvaló előnyök mellett tisztában kell lennünk azzal, hogy az európai integráció nem csupán a saját értékrendje, hanem a belső és külső kényszerek hatására is fejlődik. A globális fejlődés kedvezőtlen hatásait Európa sem tudja elkerülni, de az integráció kiterjesztésével jelentős mértékben képes azt ellensúlyozni. Ez minden európai országra érvényes, a nyolcvan milliós Németországra és a néhány százezer lakosú Luxemburgra vagy Máltára egyaránt.
    A közösségi előírások kétségtelenül akad néhány eltúlzott, nem kellően kiérlelt szabályozás. E miatt azonban nem szabad az Unió teljes jogrendjét és szabályrendszerét pellengérre állítani. Talán nem véletlen, hogy a közösségi jogszabályok egészét, "közösségi vívmányoknak" nevezik. Ez az a jogszabályi rendszer, amelyre építve az Európai Unió magas fejlettségi szintet ért el. Így biztosítja a polgárai számára azt az életminőséget, amelyet minden magyar számára elérhetővé kívánunk tenni.

  4. A csatlakozási tárgyalások

    A csatlakozási tárgyalások négy és fél éven át tartottak. Az alkalmazkodás azonban ennél jóval messzebb nyúlik vissza. Magyarország már a rendszerváltozást megelőzően tudatosan folytatta a közösségi vívmányok átvételét. Ennek is köszönhető, hogy 1990 után gyorsuló ütemben, szinte észrevétlenül nőttünk bele az Unióba.

    • Átvett szabályok
    • A csatlakozási tárgyalásokon napirendre került kérdések közül a legtöbb azzal a megállapodással zárult, Magyarország a csatlakozás napjáig kész átvenni és alkalmazni az uniós szabályokat. Valójában a közösségi szabályok nagy részének átvétele EU tagság nélkül is érdekünkben állt volna. Az európai szabványok vagy az alapvető élelmiszerhigiéniai előírások átvétele, a közlekedés biztonságát meghatározó szabályok alkalmazása, a piacot szabályozó eszközök harmonizációja összhangban áll a magyar érdekekkel.

    • Átmeneti rendelkezések
    • A második kategóriába tartoznak az átmeneti rendelkezések. Egyes esetekben Magyarország a csatlakozás pillanatában még nem, vagy nem teljes mértékben lesz képes az EU-jogszabályok alkalmazására. Az átmeneti időszakok biztosítják, hogy a csatlakozás pillanatában a kedvezőtlen következmények száma és mértéke a lehető legkisebb legyen. Nézzünk erre néhány példát!
      A szabályok azonnali és teljes alkalmazása egyes ágazatok, illetve a költségvetés számára nehezen elviselhető terhet jelentene: ilyen egyebek között a szennyvízkezelés, az ivóvízminőség, a hulladék-gazdálkodás vagy az utak tengelyterhelése. Más szektorokban az átmeneti mentesség kellő időt ad a változások megvalósítására: pl. vágóhidak, vasúti közlekedés vagy a takarékszövetkezetek alaptőke-követelménye tekintetében. További átmeneti rendelkezések egyes, szociálpolitikai szempontból fontos területeken biztosítanak elegendő időt az alkalmazkodásra: ide sorolhatók az éttermi/közétkeztetési szolgáltatások, a távfűtés és a háztartási tüzelőanyagok csökkentett áfa-szintje. Az EU elismer bizonyos magyar sajátosságokat, de történelmi hagyományokkal bíró termékeket és technológiákat: ilyen tokaji borok kén- és illósav tartalma, a tokaji palackforma, 2,8 százalékos zsírtartalmú tej vagy a bérszeszfőzés rendszere.
      Vannak területek, ahol a jelenlegi EU-tagállamok igényeltek átmenetet. Emögött gazdasági aggályok, esetenként politikai megfontolások húzódtak meg. Az EU-tagok közvéleménye aggódik a bővítés bizonyos hatásai és kockázatai miatt (például a munkaerő szabad mozgásával kapcsolatban). Ráadásul a csatlakozásunkhoz szükséges többletforrásokat a mostani tagállamoknak kell biztosítaniuk (a közvetlen mezőgazdasági kifizetések, a strukturális és kohéziós támogatások területén).
      Az átmeneti intézkedések azonban hosszabb-rövidebb idő alatt lejárnak, és ezután minden különbség megszűnik a régi és az új tagállamok között. Átmeneti rendelkezéseket egyébként valamennyi korábbi bővítésnél alkalmaztak. Magyarország minden tekintetben egyenrangú résztvevőként csatlakozik az Európai Unióhoz.

    • Pénzügyi kérdések
    • A csatlakozási tárgyalások legnehezebb témája a pénzügyi kérdések rendezése volt. Az Uniótól nyerhető támogatás mind a régi, mind az új tagok számára rendkívül fontos. Magyarország szempontjából nem önmagában a pénzügyi támogatás a lényeges, hanem a támogatás által biztosított felzárkózási esélyek.
      Tény, hogy soha ennyi tagjelölt nem kérte még felvételét az EU-ba. Közép és hosszú távon mindenkinek előnye származik abból, hogy Európa politikailag és gazdaságilag újraegyesül. Rövidtávon azonban kétségtelenül többfelé kell szétosztani az amúgy is korlátozott uniós forrásokat. Az is tény, hogy a most csatlakozó országok fejlettségi szintje jelentősen elmarad az EU-átlagtól, ami a kibővülő Unión belül csökkenti az átlagos fejlettségi szintet, és így a szolidaritási küszöb is alacsonyabbra kerül. Korábban kevesen számoltak azzal, hogy az új évezred küszöbén a világgazdaság növekedése megtorpan: a recesszió közeli helyzet is kedvezőtlenül befolyásolta a bővítés költségvetési kereteit.
      Ám a vártnál mostohább világgazdasági körülmények közepette is, Magyarország több évszázados vágya valósul meg, amikor belép az EU tagjainak sorába. Részévé válunk a világ legnagyobb belső piacának. Helyet kapunk az európai népek értékközösségében. Csatlakozunk a béke, a biztonság, a stabilitás, az igazságosság és a jólét övezetéhez. A magyar emberek egyenlő esélyt kapnak arra, hogy megtalálják - és megállják - helyüket az európai népek közösségében. A jövőben már nem kell pusztán átvennünk a "nyugati", uniós szabályokat, hanem azokat közösen alakítjuk ki és fogadjuk el. Ott leszünk, amikor a döntéseket előkészítik és meghozzák. Alakíthatjuk az európai politikák fejlődését, beépíthetjük a sajátos magyar szempontokat.
      A felkészülési folyamat nem ér véget a csatlakozás napján, 2004. május elsején: a teljes beilleszkedéshez még hosszú évekre lesz szükség. Közösen tapasztaljuk majd meg az Európai Unión belüli élet szabályait és gyakorlatát. Mindezt azonban már a tagság biztos tudatában tehetjük. A választ megkaptuk: Európa újraegyesül, Magyarország tízmillió állampolgárának közös teljesítményével az európai integráció teljes jogú tagjává válik.

A csatlakozás témáit 31 fejezetbe sorolták be, amelynek 20. fejezete foglalkozik a kulturális terület kérdéseivel. Külön oldalakon mutatjuk be a Kultúra és audiovizuális politika fejezet tartalmát:
Kultúra és audiovizuális politika

A Külügyminisztérium teljes munkaanyaga letölthető:
"EU csatlakozás" - Amit a csatlakozásról tudni kell - munkaanyag