A kulturális területet érintő szállítási és vám ügyek
2004. május 1-től hazánk is tagja lett az Európai Uniónak, amely lényeges változásokat hozott a kulturális javak szállítása és vám ügyeinek intézése
szempontjából. Más-más eljárást igényelnek a szállítások, a vám és a kiviteli engedélyek beszerzése az Unión belüli, valamint az un. harmadik országos
viszonylatokban.
- Fő szabályok az Európai Unión belül és kívül
- A vám és a szállítások változása az Európai Unión belül
- A vám és a szállítások változása harmadik országok viszonylatában
- A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal és az EU kiviteli engedélye az Unión belül és harmadik országok viszonylatában
- További információk
1. Fő szabályok az Európai Unión belül és kívül
Az uniós csatlakozásunkat követően is megmaradt a
Cabotage szállítások tilalma.
Az a tárgy, amely 2004. május 1-jét megelőzően vám kiviteli/behozatali előjegyzésben
A.T.A. Carnettal került
kiszállításra/behozatalra, annak továbbra
is ugyanezen módon kell visszaérkeznie/távoznia.
Megmaradt, sőt bővült a kiviteli engedélyezési eljárás a műtárgyak körében. A vonatkozó szabályozás részletesen megtekinthető a
Kulturális
Örökségvédelmi Hivatal honlapján.
2. A vám és a szállítások változása az Európai Unión belül
A vám szempontjából az EU egységes belföldi piacnak tekintendő, és mint ilyen, a közösségi tagállamok egymás közötti szállításai során az áruk nem
tartoznak vámeljárás hatálya alá. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az Unión belül nem kell vám elé állítani a küldeményeket, azok kevés kivételtől
eltekintve szabadon mozgathatóak. Kizárólag az anyagok származását kell bizonylatolni valamilyen formában (fuvarlevél, számlamásolat, pro forma stb.)
a szállítás során.
Az egységes belföldi piac ugyanakkor azt is jelenti, hogy minden Magyarországról az Unióba induló beszerzés (reprezentációs ellátmány, felújítási
anyagok stb.) és szolgáltatás (szakipari, művészeti stb.) igénybevétele az eddigiektől eltérően ÁFA fizetési kötelezettséggel terhelt.
Az Unió belső határain megszűntek a határ vámhivatali ellenőrzések, ugyanakkor minden tagország működtet un. mobil vámcsoportokat, amelyek az adott
ország egész területén bármikor jogosultak teljes körű (személyi és áru) ellenőrzést végezni.
Az újonnan belépett tagországok esetében még meghatározott ideig ellenőrzik a határ átlépésekkor az utazók személyi azonosságát (
Schengeni
Egyezmény).
Mindemellett Magyarország uniós határain fennmaradtak kihelyezett magyar határ vámhivatalok (Szlovénia irányába egy; Ausztria irányába kettő és
Szlovákia irányába négy), ahol a jogszabályok szerint bemutatásra kötelezett árukkal (pl. kulturális javakat) jelentkeznie kell a fuvarozónak. Ezzel a
jelentkezési kötelezettséggel a fuvarozónak kell tisztában lennie és ennek megfelelően eljárnia.
3. A vám és a szállítások változása harmadik országok viszonylatában
Nem változott továbbra sem a vám elé állítási kötelezettség: mind a kimenő, mind a visszajövő anyagok esetében megmaradt a határ vámhivatali
ellenőrzés rendje.
Az Unión kívülre ideiglenesen kivinni szándékozott művészeti jellegű küldeményeket
A.T.A. Carnettal célszerű indítani.
A vámkezeléssel kapcsolatban harmadik országok esetében változott, hogy alkalmazkodva az Unióhoz kivitel esetén a feladót és behozatal esetén a
címzettet a korábbiakkal ellentétben nemcsak adószáma alapján tartja nyilván a vámhatóság, hanem un. VPID számot is kell kérni. A VPID szám kiadásával
kapcsolatban részletes tájékoztató megtalálható a
Vám- és Pénzügyőrség honlapján.
4. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) és az EU kiviteli engedélye az Unión belül és harmadik országok viszonylatában
Magyarország uniós csatlakozását követően a kulturális javak kiviteli engedélyezésében jelentős változások történtek. A korábbi magyar jogszabályok
továbbra is hatályban maradtak, de mellettük alkalmazni kell az EU jogszabályait is.
Magyar KÖH engedély:
A
2001. évi LXIV. törvény és annak végrehajtásáról szóló
17/2001. NKÖM
rendelet hatálya alá
tartozó műtárgyak esetében a korábbi gyakorlatnak megfelelően az Unión belülre szóló szállítások esetében is meg kell kérni a műtárgyakra a kiviteli
engedélyt, amennyiben azok elhagyják Magyarország területét. Ugyanakkor a harmadik országokba szóló szállítások esetében ugyancsak szükséges
rendelkezni a nemzeti kiviteli engedéllyel, még abban az esetben is, ha egyébként EU-s kiviteli engedélyre nem lenne szükség.
EU-s kiviteli engedélyt kell kérni a
Tanács 1992. december 9-i 3911/92/EGK rendeletében foglaltak alapján, amennyiben a két
feltétel
egyidejűleg teljesül:
- ha a szállítmány az EU területén kívülre irányul és
- a műtárgyak közgyűjteményből származnak, vagy azok értéke és kora eléri a rendeletben megadott határokat.
Azoknak a kulturális javaknak a körét, melyeknek a Közösség területéről való kiszállításához EU-s kiviteli engedély szükséges, a vonatkozó
értékhatárokkal és az engedélyeztetés rendjével együtt részletesen ismerteti a
Kulturális Örökségvédelmi Hivatal
honlapja.
Ritkán előfordul, hogy mind a magyar, mind az EU-s kiviteli engedélyt el kell készíttetni.
Fontos, hogy a műtárgyak kivitele mind a külső EU-s határokon, mind a belső határokon csak a
kijelölt határátkelőhelyeken a
vámszerveknek történő
bemutatás mellett lehetséges.
5. További információ:
Az Európai Közösségek Integrált Vámtarifája (TARIC)
VPOP Ügyfélszolgálat:
1143 Budapest, Hungária krt. 112-114.
Nyitva: H-CS: 8-16-ig, P: 8-14
Tel.: 470-4121, 470-4118
Zöldszám 0-24-ig: 06-80/203-723
Internet:
http://vam.gov.hu
IN ENGLISH
