A külföldi kulturális intézetek történetének rövid áttekintése

A külföldi kulturális intézetek történetének rövid áttekintése

A külföldi kulturális intézmények létrehozása kezdetben elsősorban kutatási és oktatási célból került napirendre. Magyar fiatalok már a XII. századtól kezdve tanultak külföldön, s a XIV. század során megnyílt prágai, krakkói és bécsi egyetemek is jelentős magyar diákságot fogadtak be.

Az első, részben hazai alapítású külföldi intézménynek az 1579-ben Rómában létrehozott Pápai Német-Magyar Kollégium tekinthető, amely a magyar főpapság továbbképzését szolgálta. Ezt követően 1623-ban alakult meg a ma is működő bécsi Pázmáneum, amely a hazai középpapság oktatását tűzte ki célul. Szintén megemlíthető az 1749-ben Mária Terézia által alapított Teréziánum, amely a Monarchia jövendőbeli értelmiségi csoportjainak kifejlődését segítette, s 15-20 százalékban magyar hallgatósággal bírt.

Az első állami alapítású külföldi magyar intézmény az 1917-ben létrehozott Konstantinápolyi Magyar Tudományos Intézet volt, ám ezt a kezdeményezést a történelem viharai elsodorták, így a főleg ösztöndíjasok fogadására szakosodott kutatási központ csak másfél évig működhetett. Trianon után viszont előtérbe került a magyar kultúra fejlesztése és annak a világ felé történő minél hangsúlyosabb megjelenítése, így a külföldi magyar intézetek felállítása jelentős politikai támogatást kapott. A gróf Klebelsberg Kunó vezette Vallási és Közoktatási Minisztérium szintén fontos elemként kezelte a magyar elit külföldi környezetben történő képzését, s 1924-ben Berlinben és Bécsben, 1927-ben pedig Rómában alapítottak tudományos és kulturális feladatokat ellátó állami intézményeket Collegium Hungaricum elnevezéssel.

A II. Világháborút követően a kulturális orientáció hangsúlyosan a szocialista világ és az el nem kötelezett országok felé tolódott el, s a nyugati országokban működő kulturális intézmények háttérbe szorultak, bár nagyobb részük tovább üzemelt. A rendszerváltás óta viszont a korábbi irányok megtartása mellett értelemszerűen ismét előtérbe kerültek a nyugati országokban alapított kulturális intézmények, s ennek újabb példája a brüsszeli Magyar Kulturális Intézet létrehozása.

A külföldi kulturális intézetekről bővebb információk a Kulturális Intézetek Igazgatósága hivatalos honlapján találhatóak:
http://www.magyarintezet.hu