A luxemburgi elnökség általános kultúrpolitikai céljairól bővebben

A luxemburgi elnökség általános kultúrpolitikai céljairól bővebben

• Az uniós kulturális politika elnökségeken átívelő célrendszere
• Kultúra 2007 program
• Európa Kulturális Fővárosa
• UNESCO egyezmény-tervezet a kulturális tartalmak és a művészi kifejezés sokféleségének védelméről

Az uniós kulturális politika elnökségeken átívelő célrendszere

A 2004 második félévében soros elnöki tisztet betöltő Hollandia javaslatára létrejött egy ún. "rolling agenda" (folyamatos feladatok jegyzéke), amely a 25 tagállam 2005 és 2006 közötti kulturális együttműködését hivatott stratégiai szinten meghatározni. A luxemburgi elnökség elsőként örökölt ilyen komplex kultúrpolitikai feladatrendszert elődjétől, s mindez összesen öt kiemelt területre terjedt ki:

• a lisszaboni folyamat fényében a kulturális iparágak aránya a gazdasági növekedésben: a luxemburgi elnökség itt elsősorban a kulturális turizmus és egyéb kapcsolódó területek kutatását és jobb megértését tűzte ki célul;
• a digitalizáció és az információs gazdaság elősegítése, s ezáltal az állampolgárok számára korlátok nélküli, biztonságos és tartós hozzáférés biztosítása az európai digitális tartalmak területén: az elnökség féléves ciklusa során a témát kezelő konkrét akciótervet dolgoztak ki;
• az európai kulturális portál fejlesztése, ezáltal a művészek és a kulturális gyűjtemények mobilitásának, valamint a kultúrák hatékony párbeszédének elősegítése: ezen a területen 2005 első félévében a Bizottság stratégiai tervet dolgozott ki;
• az egyes gyűjtemények és kiállítási tárlatok nagyobb mobilitásának elősegítése: az elnökség munkája során egy szakértőkből álló ad hoc bizottság fogalmazott meg ajánlásokat, melyek többek között a biztosítási formulákra és a kölcsönszerződések főbb irányvonalaira terjedtek ki;
• az adórendszerek különbözősége miatt fennálló mobilitási akadályok leküzdése a kultúra területén.

Kultúra 2007 program

A luxemburgi elnökség folytatta a Kultúra 2007 program elfogadását célzó uniós döntéshozatali folyamatot, s ezen a területen a következő három célkitűzés tekinthető kulcsfontosságúnak:

• közvetlen pénzügyi támogatások a kísérleti és különleges témájú, s emellett hosszútávú, határokon átnyúló együttműködéseket eredményező projekteknek;
• az európai dimenziójú kulturális testületek létrehozásának támogatása;
• a kutatási és információs tevékenységek támogatása, s emellett a kulturális együttműködésekkel kapcsolatos információk begyűjtésének és közzétételének elősegítése.

Európa Kulturális Fővárosa

Az elnökség elsőszámú feladata ebben a témakörben a 2010. évi kulturális fővárosokat kiválasztó döntéshozatali testület összetételének meghatározása volt, s emellett lehetőségként szerepelt a 2009. esztendő nyertes városainak megnevezése is.

2005 első félévében szintén napirendre került a program 2005 és 2019 közötti lebonyolítására vonatkozó 1419/1999/EC számú határozat módosítása. A módosított határozat leglényegesebb vonása, hogy 2009-től kezdve minden évben két-két tagállam egyszerre jelölheti előzetesen megfelelőnek ítélt kandidáló városait a rangos cím elnyerésére. A módosítás másik fontos eleme, hogy a megfogalmazott célok elérésének érdekében megnyitja az utat az új tagállamok számára biztosítandó pótlólagos pénzügyi keretek előtt.

További információk az EU kulturális portálján:
http://europa.eu.int/comm/culture/eac/other_actions/cap_europ/cap_eu_en.html

UNESCO egyezmény-tervezet a kulturális tartalmak és a művészi kifejezés sokféleségének védelméről

Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete 2001 novemberében fogadta el egyetemes nyilatkozatát a kulturális sokszínűségről (Universal Declaration on Cultural Diversity), valamint az ehhez kapcsolódó akciótervet. A tagállamok ugyanakkor egy ennél konkrétabb, alapvető elvárásokat megfogalmazó választ kívántak adni a globalizáció kulturális kihívásaira, s az egyezmény-tervezet elsősorban ezt a célt szolgálja.

Az UNESCO Általános Konferenciájának kedvező döntése reményében a luxemburgi elnökség az alábbi két területen fejtett ki komoly erőfeszítéseket:

• az Európai Bizottság és az uniós tagállamok közötti döntési jogkörök szabályozása, amely a végrehajtás területére is kibővíti a Bizottság által már régebb óta birtokolt UNESCO tárgyalási jogkört;
• az UNESCO keretein belül lefolytatott tárgyalások fokozott felügyelete.