A kultúra szerepe az Európai Unióban
Az Európai Unióban a kultúra politikai értéke egészen a kilencvenes évek elejéig nem volt jelentős. Az 1992-ben aláírt, az Európai Unióról szóló Maastrichti Szerződés vezette be az új "Kultúra" címet és azt az európai uniós politikai együttműködés szintjére emelte. Ekkor került be a közösségi célkitűzésekbe - a nemzeti kompetenciák tiszteletben tartása mellett - a tagállamok közötti kulturális együttműködés előmozdítása és szükség szerinti támogatása, kiegészítése, a kulturális sokszínűség tiszteletben tartása és támogatása, a közös kulturális örökség megóvásának fontossága, valamint a kulturális szempontok figyelembe vétele egyéb európai politikákban. Ezeket az alapelveket az Amszterdami Szerződés 151. cikke foglalja magában.
A Bizottság új közleménye az európai kulturális programról, amely az EU szakpolitikáinak és programjainak nagyobb szerepet szán a kulturális tevékenységek terén, az Európai Uniónak a kultúrát támogató különböző intézkedéseit ismerteti. A közlemény széleskörű konzultációk alapján vizsgálja a globalizálódó világban a kultúra és Európa kapcsolatát, és célkitűzéseket javasol az új európai kulturális programhoz.
Az EU belső programjainak szerepe
A Kultúra program (2007-2013) célja a tagállamok közti kulturális csere élénkítése, ezzel elősegítve a kölcsönös megértést. A program része a művészi és irodalmi munka, irodalmi fordítás támogatását megcélzó projektek, kulturális szervezetek támogatása. A támogatás ezenkívül kiterjed az európai díjak kiosztásával az építészet, a kulturális örökség, a zene és a Európa Kulturális Fővárosa kategóriákban tevékenykedő kulturális szervekre is.
Az "Európa a polgárokért" (2007-2013) program az aktív európai polgárságot kívánja ösztönözni, illetve többek közt az Erasmus és az Erasmus Mundus elnevezésű programok pedig az idegen nyelvek használatát, a tanulás és a kultúra összekapcsolását célozzák meg.
Az 1991 óta működő MEDIA nevű program az audiovizuális ipar versenyképességét, s így a kulturális potenciált kívánja javítani.
A szakpolitikák szerepe
A Szerződés 151. cikke alapján az államok a szubszidiaritás elvét követik, így egységes szabályozásra kulturális téren nem kerül sor. Ellenben bizonyos irányelvek kulturális megfontolások beemelését kívánják elősegíteni az államok szakpolitikájába.
A szerzők és művészek jogait védik a szerzői és szomszédos jogokkal kapcsolatos uniós jogszabályok, hogy a munkájukért megfelelő jogdíjakat kapjanak és a jogvédelem alatt álló műveiket terjeszteni tudják.
Az európai audiovizuális tartalom EU-n belüli szabad mozgását tette lehetővé az 1989-ben elfogadott Határok nélküli televíziózásról szóló irányelv, amely lehetővé teszi a határokon átnyúló tv-közvetítéseket.
Az EU 2008-at A kultúrák közötti párbeszéd európai évének jelölte ki, amelyben a kulturális sokszínűségnek, a többnyelvűségnek, a kultúrák közötti párbeszéd hangsúlyozásának és érvényre juttatásának kívántak különösebb figyelmet szentelni. 2009-et pedig az Unió az oktatás és kultúra ösztönözte kreativitás és innováció európai évének nyilvánította, amely a tagállamok közötti szakpolitikai eszmecsere elősegítését célozza meg. Ez az átfogó kezdeményezés jellegénél fogva számos területre kiterjed: az oktatás és képzés mellett érintett a kultúra, a vállalkozásfejlesztés, a kohéziós politika, a vidékfejlesztés, a kutatás és fejlesztés, a kreatív ipar (beleértve az építészetet is), az audiovizuális szektor és az információs társadalom is.
Az EU külkapcsolatai
A kultúra az Európa Tanáccsal való együttműködésnek nagy jelentőségű eleme, amely lehetővé tette az Európai Örökségi Napok projekt megvalósítását, valamint a kulturális örökség megőrzésére irányuló nyugat-balkáni közös fellépés végrehajtását.
A harmadik országokkal kötött kétoldalú szerződésekben is fontos szerepet játszik a kultúra. Az Unió támogatja többek között a kulturális örökségi helyszínek megőrzését és helyreállítását, műalkotások terjesztését és nagyszabású kulturális rendezvények megszervezését is. A Bizottság pénzügyi eszközökkel és kezdeményezésekkel támogatja a kultúrához való helyi szintű hozzáférést a fejlődő országokban és a nemzetközi szintű közösségi együttműködéseket. Ilyenek a "Befektetés az emberekbe" és a "Nem állami szereplők és helyi hatóságok a fejlesztésben" elnevezésű tematikus programok.
A kultúra szerepe az EU külpolitikájában az emberi jogok és a kisebbségek védelmében is előtérbe került, például a kultúrák közötti párbeszéd és az ilyen jellegű intézkedések elősegítése a konfliktusok megelőzése miatt (is) válik egyre jelentősebbé.
Az európai kulturális program célkitűzései
Új partnerségek és munkamódszerek
A Bizottság a kulturális ágazattal folytatott szorosabb párbeszéd érdekében javasolta egy "kulturális fórum" létrehozását, hogy az egyes művészektől és előadóktól a kreatív és kulturális iparig terjedő kulturális ágazatot szorosabban bevonja az európai ügyekbe. Ez a személyes találkozásokat lehetővé tevő tanácskozások megszervezése mellett egy európai internetes fórum létrehozásában is megnyilvánulna.
Az új politikai irányvonal egyik alapvető jellemzője, hogy kulturális ügyekben strukturáltabb együttműködési rendszert vezet be a tagállamok és az EU intézményei között. A mechanizmus a "nyitott koordinációs módszerre" (open method of coordination, OMC) épül, amelyet már sikerrel alkalmaztak a tagállamok és az EU közötti együttműködés strukturálására az oktatás és szakképzés, az ifjúságpolitika és a szociális védelem terén. Ez a módszer lehetővé teszi a könnyebb egyeztetést a célkitűzésekben, valamint a bevált gyakorlatok és vélemények európai szintű cseréjének is keretet ad. A célok felé történő haladást kétévenként tekintené át a Bizottság és a tagállamok. Nemzeti jelentéseket készítenének a helyi és regionális hatóságok és a nemzeti kultúra területén érdekelt felek is. A jelentés közzétételét megelőző évben a Bizottság a civil társadalom képviselőinek véleménynyilvánítására adna helyet egy ülés keretében. A folyamatba az Európai Parlamentet, a Gazdasági és Szociális Bizottságot ill. a Régiók Bizottságát is bevonnák.
A kulturális ágazat hozzájárulása a növekedéshez és a foglalkoztatáshoz egyre jelentősebb. Szükség van tehát az ezt tükröző statisztikák, adatok, esettanulmányok egymással való megosztására, felülvizsgálatára, az EUROSTAT nemzeti statisztikáinak jobb összehasonlíthatóságára. Ez a tényeken alapuló politikai döntéshozatal segítésében fontos.
A Szerződés 151. cikke alapján a kultúra érvényesítése más szakpolitikákban is nagyobb hangsúlyt kap, a Bizottság ennek érdekében ösztönözni fogja a szolgálatok közötti együttműködést, mélyebben fogja elemezni a kulturális sokféleség és más bizottsági politikák közti kapcsolatot, ehhez nemrég létrehozott egy új szolgálatközi csoportot.
Az EU és nemzetközi partnerei közötti jobb multikulturális párbeszéd érdekében nagyobb szerepet kap az emberi jogokkal foglalkozó oktatás, amelyhez az új Erasmus Mundus program kíván hozzájárulni. A "Befektetés az emberekbe" szomszédságpolitikai program és az olyan szervezetek, mint az ENSZ által létrehozott "Civilizációk Szövetsége" keretében támogatja a kultúrák közötti párbeszédeket.
Az afrikai, karib-tengeri és csendes-óceáni (AKCS) országokban történő konkrét intézkedések támogatása érdekében a Bizottság javasolja egy EU-AKCS kulturális alap létrehozását, amely ezen országok kulturális javainak segít piacot teremteni és a lakosság kultúrához való hozzáférését is előmozdítja. Az alap finanszírozásához az Európai Fejlesztési Alap biztosítana indulótőkét.
Következtetések
A Bizottság közleménye tehát a kultúra jelentőségének növekedését jelzi az Európai Unióban, annak politikai célkitűzéseibe és különböző szakpolitikáiba való hatékonyabb beemelésére tesz kísérletet. A közlemény egyfelől számos közös cél, másfelől az EU-n belüli kulturális együttműködés intenzívebbé tételét célzó új módszerek tekintetében tesz konkrét javaslatokat, hogy egy olyan kulturális programot dolgozzanak ki, amely jobban megfelel a mai globalizálódó világ valós helyzetének.
A Közleményben megfogalmazott stratégiai célokat támogatja az európai kulturális menetrendről szóló tanácsi állásfoglalás (2007. november 16.), melynek végrehajtása érdekében a Kulturális Miniszterek 2008. májusában kulturális munkatervet fogadtak el a 2008-2010-es időszakra.
IN ENGLISH
